A Magyar Televízióban 1970-ben debütált négyrészes fekete-fehér magyar filmsorozatot a Honvédelmi Minisztérium megbízásából készítették, a Néphadsereg népszerűsítésére (ahogy korábban a Princ, a katonát).
A vadászrepülő-növendékeinek és oktatóinak a mindennapjait bemutató sorozatban a korszak legnépszerűbb színészei szerepeltek: Almási Éva, Balázsovits Lajos, Huszti Péter, Benkő Péter, Koltai Róbert, Tahi Tóth László.
Világhírű zenét koppintottak
(Forrás: FORTEPAN/MHSZ)
A sorozat mozgalmas cselekménnyel, szerelmi szállal, drámával, és egy addig semmihez nem hasonlító, modern hangzású főcímzenével került adásba, amit az egyik legismertebb olasz spagettiwestern, A Jó, a Rossz és a Csúf főcímzenéjéből adaptáltak.
Ezt pedig a világhírű zeneszerző, Ennio Morricone komponált – írta az Újsagmúzeum. Az alkotók pedig fogták, és szerzői jogdíj nélkül átemelték a magyar katonai sorozatba. Hogy miért nem lett belőle plágium-botrány? A vasfüggöny mögötti országokban a nyugati szerzői jogokat akkoriban lazán kezelték.
És a magyar közönség nagy része nem is tudta, hogy plágium, Clint Eastwood westernjét ugyanis az állami cenzúra miatt még nem mutatták be a hazai mozikban Az 1797-es hivatalos bemutatójáig azt gondolták, az Őrjárat az égen című sorozathoz komponálták.
A repülés szenvedélye átragadt mindenkire
„Mindig élt bennem a nosztalgia és a kielégíthetetlen érdeklődés a repülés iránt”
„Ezt az erős kötődést élhettem ki egy kicsit, amikor írás közben kijártam a katonai repülőterekre. Szeretném, ha a nézőnek is hasonlóan izgalmas lenne a képernyőn figyelni az éles repüléseket, mert Mihályfi Imre rendező az ilyenkor szokásos makettfelvételek helyett mindent élesben, azaz: élőben filmezett” – mesélte a sorozatról az írója, Molnár Géza az Esti Hírlapban.
És kaland volt benne bőven, addig soha nem látott, különleges légi felvételekkel. Az operatőr, Bíró Miklós is repülőre szállt felvételeket készíteni. Sőt, a többszörös magyar ejtőernyős bajnokot, Miklós Lászlót is leszerződtették, hogy ugrás közben kamerázzon.
A legtöbb jelenetet a szolnoki katonai repülőtéren forgatták, és a Kilián György Repülőműszaki Főiskolán, valamint egy a földön egy felfüggesztett repülőgépben, hogy még hitelesebb legyen a pilóták arckifejezése is, mert a magassági forgatás nem várt eredményt hozott:
„Amikor visszanéztük a magassági forgatás során felvett anyagot, megdöbbenve láttuk, az arcom annyira más volt, hogy nem lehetett megismerni. A nyomás hatására úgy torzult a fejem, mint egy gumilabda…” – mesélte Balázsovits Lajos, az egyik főszereplő.
Sok kritikát kapott
Amikor bemutatták az Őrjárat az égen első részét, a soha nem látott képi világ ellenére a kritika nem fogadta jól.
„Reméljük a folytatásokban a nagy magasságokon kívül több mélységet is láthatunk majd, jobban megismerjük a benne szereplő fiatalembereket, akikről egyelőre csak annyit tudunk, hogy jóképűek és kedvesek” – jelent meg az Esti Hírlapban.
„Valamivel több feszültség és egy kicsit valósabb emberi jellemek nem ártottak volna ennek a sorozatnak” – írták a sorozatról a Népszabadságban. Pedig a közönség rajongásig szerette a filmet, mert egy apró célt mutatott a nagy magyar céltalanságban.
Volt, akiből a sorozat miatt lett pilóta.
„Nagy hatással volt rám. Tizennégy éves koromban ezért léptem be a miskolci repülőklubba”
– mesélte a Kilián főiskoláról szóló cikkben megszólaltatott hallgató, Pásztor Róbert.



