Címlapsztori • Sztár

Zsüti egyszemélyben műfajt teremtett: a fronton pedikűrösként szolgált G. Dénes György

G. Dénes György, vagy ahogy mindenki ismerte, Zsüti, bár megjárta a munkatábort és a frontot, irigylésre méltó, nagyvilági életet élt. Híres musicalek, legendás slágerek fűződnek a nevéhez, és olyan barátságokat is a magáénak tudhatott, mint Karády Katalin és Rejtő Jenő.
g dénes györgy zsüti magyar zeneszerző

Zsüti, Guttmann Dénes György néven született 1915-ben, Budapesten. Még csak 16 éves volt, amikor megírta első dalszövegét Chopin zenéjére, Száz éve már címmel, amit később Korda György is elénekelt. Versei rendszeresen megjelentek a Színházi Életben, 22 évesen pedig már operett-szövegkönyveket írt – olvasható a Nemzeti Filmarchívumban.

Munkaszolgálat után pedikűrös lett a fronton

Zsidó származása miatt a második világháború idején bujkálnia kellett, de elfogták és munkaszolgálatra vitték, négy és fél évre. Végül Ujszászy István, a hírszerzés főnök – nem mellesleg Horthy Miklós kémfőnöke és Karády Katalin szerelme – menekítette ki, a történetek szerint egy tankon.

Az ürügy pedig az volt, hogy egy kémperben kell kihallgatnia őt. A munkatáborból kimenekült, de mégis hamar a fronton találta magát újra: a tisztek pedikűröse mellé szegődött asszisztensként. Megjárta Ukrajnát, Kárpátalját és Szlovákiát is, végül a mauthauseni koncentrációs tábornál szabadult fel 1945-ben.

A háború és a nélkülözés mély nyomot hagyott benne. Zsüti, aki mindenkiben egy derűs figuraként maradt meg, egy későbbi Indexen megjelent interjúban így fogalmazott, viccelni majdnem mindennel lehet, egy dologgal azonban soha:

„A nyomorral. Azzal nem lehet. Mert a nyomor: éhség. És az állandóan eszünkbe jutó éhség elnyomja a kitörni készülő nevetést. Éhesen nem lehet nevetni. De viccelni se. Ezért aztán szerintem a pesti vicc már nem a régi. A poénok is egyre soványabbak.”

1966. Kerepesi úti Ügetőpálya, háttérben az I. helyi büfé. Középen, kalapban G. Dénes György (Zsüti) dalszövegíró
1966. Kerepesi úti Ügetőpálya, háttérben az I. helyi büfé. Középen, kalapban G. Dénes György (Zsüti) dalszövegíró (Forrás: Fortepan / Szalay Zoltán)

Ezt olvastad már?

Karády Katalintól kapta a becenevét

Zsüti tökéletes angol nyelvtudásának köszönhetően a háború után sorra lefordította és magyarította a népszerű külföldi számokat, Frank Sinatra, és Cole Porter dalait, több más között.

Három év alatt 46 dalát adták ki, amelyek közül sokat Karády Katalin énekelt – a leghíresebb a Hamvadó cigarettavég –, amiért a művésznő saját, házi szerzőjének is nevezték. De neki köszönhetjük a Minden jót Mónika, a Megáll az idő, a Járom az utam, a Nekünk találkozni kellett vagy az Ez történt Lellén című szerzeményeket is.

A kor dívájától kapta a becenevét is: a Guti franciás kiejtése „Zsüti”. A két legendás művész történetei más alkotókat is megihletett. 1998-ban megjelent Ez lett a vesztünk, mind a kettőnk veszte című könyv, Karády, Újszászy és Zsüti háborús történeteit mesélte el.

A könyv nyomán pedig egy filmadaptáció is készült, Hamvadó cigarettavég címmel. A mozit Bacsó Péter rendezte, a Zsütiről formált főszereplőt pedig Rudolf Péter formálta meg.

Eltiltása után még sikeresebb lett

A sikerei ellenére az ötvenes években egy teljes évre betiltották, nem írhatott a saját nevén. Amikor elindult a nevek magyarosításának hulláma, Gém Dénes Györgyre változtatta a sajátját, művésznévként pedig csak a keresztneveit használta, később ragasztotta hozzá a G.-t, a Gém rövidítéseként.

Miután visszatérhetett a pályára, a külföldön is népszerű musicaleket kezdte lefordítani és átdolgozni: a West Side Storyt, a Hairt, a Hegedűs a háztetőnt, a Chicagót és a My Fair Ladyt is. Zsüti a Vidám Színpad és a budapesti kabarék szerzője volt. Dalait pedig szinte csak nagy nevű művészek énekelték, mint Fényes Kató, Záray Márta és Vámosi János. Zsüti versei – köztük a Csinibaba – filmzenék és sanzonok alapjául is szolgáltak.

Ezt olvastad már? Tompos Kátya Megnézem

Tompos Kátya - 41 évesen győzte le a betegsége (Forrás: Rozmanitz Gábor)

Szövege még az 1966-os Táncdalfesztiválon is tarolt: ő írta a Más ez a szerelem című dalt, amellyel Toldy Mária az első díjat hozta el.

Ez a sláger Zsüti feleségének, Sátori Antóniának is a kedvence volt, aki első látásra szerelmes lett a dalszerzőbe.

„Megtaláltam a Balaton legszebb helyét, mondta akkor, és beszélgetni kezdtünk. Este elvitt vacsorázni, majd egy bárba. Ősszel pedig megkérte a kezem”

– mesélte a Blikknek Antónia, akit a legtöbben csak Anikónak hívtak a Van egy kislány, Anikó című dal után.

Vitorlázás, lovi, kártya

Zsüti jól ismerte a Balatont, a nyarakat általában a vitorláshajóján töltötte. De az év többi részében is kereste az élvezeteket, nagy gourmé hírében állt, és igazi bohém életet élt. Nappal a lovin volt gyakori vendég, este pedig a pesti Broadwy-n, a Nagymező utcai éjszakai bárokban lehetett rátalálni, ahol sokat kártyázott és sakkozott a kor többi bohémjével, például az egyik legjobb barátjával, Rejtő Jenővel.

„Zsütit, ezt a nagy tehetségű, bájos bohémot emlékezetem szerint mindenki szerette.

Legalábbis mindenki, aki megfordult Zsüti színhelyein, a kabarék és zenés színházak környékén, az ügetőn, a kártyaszobákban és a kaszinókban vagy a tihanyi mólón és bárokban. Éles eszű és könnyed verselő volt” – mesélt róla Ungvári Tamás, író.

G. Dénes György 2001. február 26-án hunyt meg Budapesten. Halála után Kossuth-díjjal is kitüntették, a „Zsüti-műfaj” megteremtéséért, nevének emlékét pedig azóta is egy leves, és egy lóversenyfutam is viseli.

Ajánlott videó

Előfizetés

Fizessen elő magazinunkra!

RÉSZLETEK