Zsüti, Guttmann Dénes György néven született 1915-ben, Budapesten. Még csak 16 éves volt, amikor megírta első dalszövegét Chopin zenéjére, Száz éve már címmel, amit később Korda György is elénekelt. Versei rendszeresen megjelentek a Színházi Életben, 22 évesen pedig már operett-szövegkönyveket írt – olvasható a Nemzeti Filmarchívumban.
Munkaszolgálat után pedikűrös lett a fronton
Zsidó származása miatt a második világháború idején bujkálnia kellett, de elfogták és munkaszolgálatra vitték, négy és fél évre. Végül Ujszászy István, a hírszerzés főnök – nem mellesleg Horthy Miklós kémfőnöke és Karády Katalin szerelme – menekítette ki, a történetek szerint egy tankon.
Az ürügy pedig az volt, hogy egy kémperben kell kihallgatnia őt. A munkatáborból kimenekült, de mégis hamar a fronton találta magát újra: a tisztek pedikűröse mellé szegődött asszisztensként. Megjárta Ukrajnát, Kárpátalját és Szlovákiát is, végül a mauthauseni koncentrációs tábornál szabadult fel 1945-ben.
A háború és a nélkülözés mély nyomot hagyott benne. Zsüti, aki mindenkiben egy derűs figuraként maradt meg, egy későbbi Indexen megjelent interjúban így fogalmazott, viccelni majdnem mindennel lehet, egy dologgal azonban soha:
„A nyomorral. Azzal nem lehet. Mert a nyomor: éhség. És az állandóan eszünkbe jutó éhség elnyomja a kitörni készülő nevetést. Éhesen nem lehet nevetni. De viccelni se. Ezért aztán szerintem a pesti vicc már nem a régi. A poénok is egyre soványabbak.”
Ezt olvastad már?
Karády Katalintól kapta a becenevét
Zsüti tökéletes angol nyelvtudásának köszönhetően a háború után sorra lefordította és magyarította a népszerű külföldi számokat, Frank Sinatra, és Cole Porter dalait, több más között.
Három év alatt 46 dalát adták ki, amelyek közül sokat Karády Katalin énekelt – a leghíresebb a Hamvadó cigarettavég –, amiért a művésznő saját, házi szerzőjének is nevezték. De neki köszönhetjük a Minden jót Mónika, a Megáll az idő, a Járom az utam, a Nekünk találkozni kellett vagy az Ez történt Lellén című szerzeményeket is.
A kor dívájától kapta a becenevét is: a Guti franciás kiejtése „Zsüti”. A két legendás művész történetei más alkotókat is megihletett. 1998-ban megjelent Ez lett a vesztünk, mind a kettőnk veszte című könyv, Karády, Újszászy és Zsüti háborús történeteit mesélte el.
A könyv nyomán pedig egy filmadaptáció is készült, Hamvadó cigarettavég címmel. A mozit Bacsó Péter rendezte, a Zsütiről formált főszereplőt pedig Rudolf Péter formálta meg.
Eltiltása után még sikeresebb lett
A sikerei ellenére az ötvenes években egy teljes évre betiltották, nem írhatott a saját nevén. Amikor elindult a nevek magyarosításának hulláma, Gém Dénes Györgyre változtatta a sajátját, művésznévként pedig csak a keresztneveit használta, később ragasztotta hozzá a G.-t, a Gém rövidítéseként.
Miután visszatérhetett a pályára, a külföldön is népszerű musicaleket kezdte lefordítani és átdolgozni: a West Side Storyt, a Hairt, a Hegedűs a háztetőnt, a Chicagót és a My Fair Ladyt is. Zsüti a Vidám Színpad és a budapesti kabarék szerzője volt. Dalait pedig szinte csak nagy nevű művészek énekelték, mint Fényes Kató, Záray Márta és Vámosi János. Zsüti versei – köztük a Csinibaba – filmzenék és sanzonok alapjául is szolgáltak.
Szövege még az 1966-os Táncdalfesztiválon is tarolt: ő írta a Más ez a szerelem című dalt, amellyel Toldy Mária az első díjat hozta el.
Ez a sláger Zsüti feleségének, Sátori Antóniának is a kedvence volt, aki első látásra szerelmes lett a dalszerzőbe.
„Megtaláltam a Balaton legszebb helyét, mondta akkor, és beszélgetni kezdtünk. Este elvitt vacsorázni, majd egy bárba. Ősszel pedig megkérte a kezem”
– mesélte a Blikknek Antónia, akit a legtöbben csak Anikónak hívtak a Van egy kislány, Anikó című dal után.
Vitorlázás, lovi, kártya
Zsüti jól ismerte a Balatont, a nyarakat általában a vitorláshajóján töltötte. De az év többi részében is kereste az élvezeteket, nagy gourmé hírében állt, és igazi bohém életet élt. Nappal a lovin volt gyakori vendég, este pedig a pesti Broadwy-n, a Nagymező utcai éjszakai bárokban lehetett rátalálni, ahol sokat kártyázott és sakkozott a kor többi bohémjével, például az egyik legjobb barátjával, Rejtő Jenővel.
„Zsütit, ezt a nagy tehetségű, bájos bohémot emlékezetem szerint mindenki szerette.
Legalábbis mindenki, aki megfordult Zsüti színhelyein, a kabarék és zenés színházak környékén, az ügetőn, a kártyaszobákban és a kaszinókban vagy a tihanyi mólón és bárokban. Éles eszű és könnyed verselő volt” – mesélt róla Ungvári Tamás, író.
G. Dénes György 2001. február 26-án hunyt meg Budapesten. Halála után Kossuth-díjjal is kitüntették, a „Zsüti-műfaj” megteremtéséért, nevének emlékét pedig azóta is egy leves, és egy lóversenyfutam is viseli.
