A magyar filmtörténet egyik legrejtélyesebb és legnagyobb hatású alakja volt Karády Katalin. A búgó hangú díva mindössze néhány év alatt lett országos sztár, mégis olyan nyomot hagyott maga után, amely több mint nyolc évtizeddel később is élénken foglalkoztatja a közönséget.
Az elegancia, a titokzatosság és a végzet asszonya-imázs mögött azonban egy sérülékeny nő állt, akinek életét a gyermekkori traumák, a háború borzalmai, a szerelem elvesztése és a politikai üldöztetés egyaránt meghatározta.
Nehéz gyermekkorból a rivaldafényig
Karády Katalin 1910 decemberében született Kőbányán Kanczler Katalin Mária néven. Egy hétgyermekes, szegény család legkisebb tagjaként nőtt fel, és később maga is többször beszélt arról, milyen mély nyomot hagyott benne erőszakos apja viselkedése. A család anyagi gondokkal küzdött, ezért gyermekkorának egy részét Svájcban és Hollandiában tölthette egy, az első világháborút követő gyermeksegítő program keretében.
A fordulatot Egyed Zoltán újságíró hozta el az életébe. Egy budai szórakozóhelyen figyelt fel rá, és nemcsak a Karády művésznevet találta ki számára, hanem tudatosan építette fel a karrierjét is. A Karády Katalin Alapítvány összegzése szerint Egyed már első találkozásukkor felismerte azt a különleges kisugárzást, amelyből később országos jelenség lett.
Ez is érdekelhet
- KVÍZ Bródy és Koncz? Vagy Cserháti és Korda? Mennyire emlékszel a Táncdalfesztiválok nagy szerelmeire?
- Halála előtt a morfiumot is elutasította Székhelyi József: a lelkében döntötte el, mikor hagyja el a testét
- Egykor a világ legszebb nője volt, ma rá sem ismerni a Guldenburgok örökségének színésznőjére
A Halálos tavasz és egy új nőideál születése
1939-ben érkezett el az áttörés. A Halálos tavasz című filmben nyújtott alakítása azonnal sztárrá tette. Mély, kissé rekedt hangja, visszafogott, mégis rendkívül érzéki játéka teljesen eltért attól, amit addig a magyar közönség megszokott.
A Nemzeti Archívum szerint a nők utánozták a frizuráját, az öltözködését, a mozdulatait. Karády rövid idő alatt divatot teremtett, filmjeire pedig tömegek váltottak jegyet. Egyedül 1942-ben hét, más források szerint kilenc filmben is szerepelt, ami jól mutatja, milyen elképesztő népszerűségnek örvendett.
A korszak legnagyobb férfisztárjaival dolgozott együtt, köztük Jávor Pállal, akivel több emlékezetes filmet forgatott.
A szépségikon, aki nem volt elégedett önmagával
A negyvenes évek férfi közönsége rajongott Karádyért, ám ő maga korántsem látta olyan tökéletesnek magát, mint a rajongói.
Az Újságmúzeum összeállításai szerint különösen a vádlijával és a vállával volt elégedetlen.
Úgy érezte, alakja túl sportos, túl izmos ahhoz, hogy hibátlanul megtestesítse a mozivásznak végzet asszonyát.
Ez vezetett ahhoz a máig kevesek által ismert megoldáshoz, hogy bizonyos jelenetekben dublőrt alkalmazott. Amikor a kamerák nem az arcát, hanem elsősorban a testét mutatták, több filmben a fiatal Tűhegyi Katalin állt a reflektorfénybe helyette.
A későbbi visszaemlékezések szerint Tűhegyi is tehetséges színésznőnek számított, mégis szinte teljesen háttérben maradt, miközben a közönség valójában az ő alakját láthatta egyes jelenetekben a vásznon.
Nagy szerelem, tragikus vég
Karády magánélete legalább annyira foglalkoztatta a közvéleményt, mint a filmjei. Legnagyobb szerelme Ujszászy István vezérőrnagy, Horthy Miklós hírszerzésének vezetője volt.
Kapcsolatuk legendásnak számított a korszakban. Ujszászy villát vásárolt a színésznőnek, és jegyességük a társasági élet állandó témájává vált. A történelem azonban közbeszólt. A háború után Ujszászy eltűnt, és a mai napig nem tisztázott teljes bizonyossággal, mi történt vele. A kommunista hatalom fogságába került, és soha nem térhetett vissza.
Karády ezt a veszteséget egész életében hordozta.
Gestapo-fogság és embermentés
A német megszállás után a színésznő helyzete gyorsan megváltozott. Dalait betiltották, filmjeinek bemutatását akadályozták, őt magát pedig 1944-ben kémkedés vádjával letartóztatta a Gestapo.
A Nemzeti Filmintézet dokumentumai szerint hónapokig tartották fogva és súlyosan megkínozták. Szabadulása után azonban nem önmagával foglalkozott.
A legmegrendítőbb történetek közé tartozik, hogy üldözött zsidókat bújtatott és segített menekülni. Különösen ismertté vált az az eset, amikor gyerekeket mentett meg a Dunához terelt halálmenetből. Ezekért a tetteiért 2004-ben posztumusz megkapta a Jad Vasem Intézet által adományozott Világ Igaza kitüntetést.
Száműzetés és új élet Amerikában
A háború után sem találta a helyét Magyarországon. A kommunista hatalom a korábbi rendszer sztárjaként tekintett rá, ezért fokozatosan kiszorult a kulturális életből.
1951-ben elhagyta az országot. Ausztria, Svájc, Belgium és Brazília után végül New Yorkban telepedett le. Egy kalapszalont működtetett barátnőjével, Frank Irmával, és tudatosan kerülte a nyilvánosságot.
Éppen ezért számított különleges eseménynek, amikor Sándor Pálnak 1979-ben sikerült megszólaltatnia az egykori dívát.
Halhatatlan legenda maradt
Karády Katalin 1990 februárjában hunyt el New Yorkban. Halála után hamvait Magyarországra szállították, végső nyughelye a Farkasréti temetőben található.
Pályafutása mindössze néhány évig tartott, mégis olyan hatást gyakorolt a magyar filmre és könnyűzenére, amely máig érezhető. Nem csupán filmsztár volt, hanem egy korszak szimbóluma, aki a vásznon végzetes asszonyként, a valóságban pedig bátor embermentőként írta be magát a történelembe.
A legenda mögött egy rendkívül összetett, tragédiákkal és bátorsággal teli életút húzódott meg.
