Sem a Szomszédokat, sem a Barátok köztet nem nézte annyi ember, mint amennyi hallgatta a maga idejében a szocialista rádiós szappanoperát, a Szabó családot. Volt olyan időszak, amikor nyolcmillió ember kísérte figyelemmel kedd esténként fél órában, hogy mi történik a Lapály utcában. Pedig a rádiósorozatot egykor mindössze tíz részre tervezték.
Magyar találmány
1959 januárjában Liska Dénes, a József Attila Színház dramaturgja kapott megbízást a sorozat írására, aki aztán negyven esztendeig, 1999-ig vett részt ebben a munkában több szerzőtársával együtt. Egy népnevelő családtörténetet akartak megalkotni. Fogalmuk sem volt róla, hogy az Egyesült Királyságban és más nyugati országokban sugároznak hasonlót, így elmondható, hogy a sorozat teljesen magyar találmány.
Felmerült a Nagy és a Kiss családnév is, de végül a Szabót választották. Az angyalföldi Lapály utcában laktak, mely kitalált cím volt, mégis éveken át özönlöttek ide a rajongók által írt levelek, a postások nagy bosszúságára. Nem csoda, a szereposztást hosszú ideig nem hozták nyilvánosságra, sokan hitték, hogy Szabóék valóban egy létező család. A cél az volt, hogy a hallgatók könnyebben azonosuljanak a szereplőkkel, illetve a rádiós hangjáték során felmerülő problémákkal. Csak a századik adást követően mutatták be a családtagokat játszó színészeket a rajongóknak.
Balogh Erzsi és Zenthe Ferenc, aki Kárpáti Zoltánként tért vissza
Együtt gyászoltak a rajongók
Szabó bácsit, a rendszerhű kisembert Szabó Ernő, majd a halála után Rajz János alakította. Gobbi Hilda pedig Szabó nénit, aki nem átallotta templomba vinni unokáit, és rengeteg humorral, érzelemmel simította el a rokoni viszályokat. Volt három gyerekük, menyük, vejük, unokáik. Szabóék olyannyira a mindennapi élet részei voltak, hogy amikor Gobbi Hilda Szabó néniként vesebajára panaszkodott, az egyik színházi fellépésén gyógyteát kapott egy rajongótól. Sőt, miután a történetben Szabó Laci a keszthelyi kórházba került, megindult a látogatók hada a helyszínre, hiába mondta a kórházi személyzet, hogy nem fekszik náluk ilyen beteg, a hallgatók nem akartak hinni nekik.
Máskor, ha a gyártók bakiztak, a hallgatók kijavították őket. Például, amikor Szabó néni közölte, hogy életében először jár a Balatonnál, az emberek leveleket küldtek, jelezvén, hogy nem igaz, tavaly is ott volt.
Amikor kiírtak valakit a szériából, a hallgatók visszakövetelték: Zenthe Ferenc Balla Tiborként a Dunába fulladt, de a népharag miatt Kárpáti Zoltánként visszaírták. Ha valamelyik színművész valóban elhunyt, az ország egy emberként gyászolt: az Icust alakító Vörösmarty Lili 1964-ben, negyvenévesen autóbalesetben meghalt, a temetésén több tízezer ember vett részt.
Kevesellték a heti egy epizódot
Persze nemcsak meleget, hideget, kemény kritikát is kapott a Szabó család, mégis egy, a hatvanas években készült felmérés szerint az emberek 76 százaléka azt mondta, kedveli a sorozatot, 46 százalékuk pedig szeretett volna több részt is hallani hetente. Aztán persze a televízió térhódítása meg az olyan színészek halála miatt, mint Gobbi Hilda, a rádiósorozat hallgatottsága csökkent. 1997-ben még a hallgatók 6,6 százaléka követte Szabóék életét, tíz év múlva már csak 2,5 százalék. A több mint ezer színészt felvonultató Szabó család utolsó, 2487. adását 2007 májusában sugározta a Kossuth Rádió.
Benkő Péter: „Hilda mindent elintézett”
A színművész hosszú éveken át alakította Pétert, Bandi fiát. Érdekes, hogy Szabó Bandinak az édesapja, Benkő Gyula adta a hangját a haláláig.
„Egész életemben együtt laktam édesapámmal, de alig találkoztunk otthon, mindig a Szabó család felvételein kérdezgettük egymást, hogy mi történt veled a héten. Merthogy a rádiójátékot mindig hétfőn, két órakor vettük fel. Az az időpont szent volt. Nem volt nyári meg téli szünet, ha valaki nyaralni ment, az jelezte, és az adott részbe nem írtak neki semmit a forgatókönyvírók” – mondja Benkő Péter, aki felidézi azt is, hogy milyen remek színészekkel dolgozhatott ott, a rádióban. „Óriási közösségi élet volt, összegyűltünk a felvételre, és ment a sztorizgatás, beszélgetés, aztán behívták egyikünket, másikunkat egy-egy jelenetre, majd folytattuk az anekdotázást a következő felvételig.”
Benkő Péter szerint, aki több mint egy évtizedig szerepelt a rádiós sorozatban, a Szabó család sikerének titka az volt, hogy a fordulatos történetek mellett aktuális problémákat is boncolgatott. „Olyanokat is, amelyekről a szocializmusban az erős cenzúra miatt az újságok nem írhattak. Ezeket legtöbbször Gobbi Hilda intézte el. Remek kapcsolatot ápolt a felső vezetőkkel, és gyakran kijárta, hogy egy-egy ilyen kényes téma szóba kerülhessen a Szabó családban.”
Szöveg: Szabó Csaba
Fotó: Adobestock, Mti, fortepan/Szalay Zoltán, Fortepan/radio és televizió újság, Olajos Piroska
