Nyugodtan hívj holnap reggel! – mondta Charlie előző este, amikor telefonon beszéltünk. Mint megtudom tőle, már nem járja az éjszakai klubokat, ha pedig nincs koncertje, kifejezetten korán fekszik le, és másnap szinte hajnalban kel.
„Most már csöndesebb, visszafogottabb életet élek. Nem ritka, hogy este nyolckor ágyban vagyok. Napközben is szívesen sziesztázom. Szeretek itthon lenni. A fiammal, Ákossal és az unokámmal, Erikkel közös házban lakom, de mindenkinek megvan a saját lakrésze. Én a középső szinten vagyok. 12 cicám van, akiket a nagy hidegben beengedek a fűtött előtérbe, egyébként pedig a kertben van saját kis kuckójuk.”
A tökfőzeléknek nagy sikere volt
A zenész szívesen gondoskodik a családjáról és a barátairól. „Szeretek főzni, és állítólag jól is csinálom. A külföldi fellépések során az együttesemmel gyakran laktunk olcsó panziókban, akkoriban tanultam meg főzni. Igaz, már gyerekkoromban is ott sertepertéltem édesanyám mellett a konyhában, a szakácsművészet mindig érdekelt. Régi barátom, Somló Tomi kedvence volt a tökfőzelék fasírttal. Mindig azt mondta, a világ legjobb tökfőzelékét én készítem. A halála előtt egy héttel, amikor már nagyon le volt gyengülve, vittem neki egy lábosban, de akkor már csak két kanállal tudott enni belőle…”
Charlie jószívű, és keresi a hozzá hasonló emberek társaságát. Korda Györgyöt is kiváló előadóművésznek tartja, így örömmel vállalta a közreműködést a táncdalénekes májusi nagykoncertjén.
„Gyurkát nagyon szeretem. Ő is közvetlen és jó ember. Tisztelem az életművét. Egy vidéki fellépésre mentem, amikor az egyik benzinkútnál véletlenül összefutottunk, ők is épp ott álltak meg Klárikával. Gyurka akkor kérdezte meg, lenne-e kedvem énekelni vele egy dalt a koncertjén, az Arénában. Hogyne lenne! Boldog vagyok, hogy meghívott.”
Születésnap a közönséggel
A zenészt a minap egy másik öröm is érte. A Nézz az ég felé! című örökzöld slágere nyerte meg a Duna Csináljuk a fesztivált! című show-műsorának legutóbbi évadát. A versenyben ezzel megkapta az évszázad magyar slágere címet, amely még inkább megerősíti a dal kultikus státuszát a hazai zenei színtéren. Bár a szerzemény most Fehérvári Gábor Alfréd, vagyis Freddie előadásában volt hallható, a dal eredeti verzióját Charlie vitte sikerre 1994-ben.
„Nem én írtam ezt a gyönyörű balladát, de a közönség hozzám köti, mert az első szólóalbumom egyik nagy sikere volt. Azért is örülök, hogy Freddie tolmácsolta, mert ő egy jó énekes és szerény ember. Néhányszor már találkoztunk, és mindig nagyon udvarias volt. Sajnos a mostani fiatal zenészektől nem mindig kapok tiszteletet. Nem köszönnek, szinte észre sem vesznek. Legszívesebben azt mondanám nekik, hogy a szüleitek nem tanítottak meg előre köszönni egy idősebb embernek?”
Charlie 77 éves lesz októberben. A közönséggel ünnepli majd a születésnapját a Budapest Sportarénában.
„Várom ezt a koncertet. A menedzserem kitalálta, hogy legyen olyan belépőjegy is, ami a rajongót feljogosítja arra, hogy közös képet készíthessen velem, és még egy pohár whiskyvel is koccintunk. Egyébként az a zenész vagyok, aki a vidéki fellépés után sem siet haza. Amíg a technikusok összepakolják a hangszereket, én általában leülök egy asztalhoz, és a rajongók mellém ülnek beszélgetni. Hálás vagyok a közönségnek, mert már 55 éve kitartanak mellettem” – mondja a Liszt Ferenc-díjas művész.
A fia, Ákos is írt már neki dalokat
A megözvegyült énekes a felesége, Katalin elvesztése óta egyedül lakik a saját lakrészében. „Katikám után nem akarok másik társat. Tíz éve ment el, de még mindig hiányzik. A fotója ki van téve a nappaliban. Szeretek egyedül lenni, de azért vannak barátaim, szombat délelőttönként pár órára mindig összejövünk, nem érzem magam magányosnak. A barátok és a család mellettem áll. A 13 éves unokám klassz kis krapek. Korábban focizott, zongorázgattunk is vele, de nem erőltetjük, hogy zenész legyen. Ha szeretne az lenni, később is megtanulhat valamilyen hangszeren játszani. A fiamra, Ákosra nagyon büszke vagyok. Baromi jó zenész. Írt már nekem néhány dalt, de ő inkább a rockos műfajt képviseli. Az együttesével, a Stardusttal angol nyelven énekelnek. A nemzetközi Frontiers Music kiadónál jelent meg a lemezük, Amerikától Japánig sikeresek. Jeleztem neki, hogy magyar számokat is kellene csinálnia, de ő a saját útját járja. Végül is igaza van. Mindenki csinálja azt, amit a szíve diktál. Én is azt teszem már bő öt évtizede.”
Balett-táncosnak készült
Markó Iván évfolyamtársaként kezdett, eredetileg balett-táncosnak készült, de egy betegség miatt szakítania kellett ezzel az ambíciójával. „Szerettem táncolni, de most már nem mozgok annyit a színpadon, mint korábban. Tíz évvel ezelőtt még simán ugráltam a koncertjeimen, mostanra visszafogottabb lettem. A jellegzetes hangom szerencsére még ugyanolyan, mint régen” – mondja az énekes.
Fotó: Szabolcs László, Dfp, Fortepan/Főfotó, Privát
