Svéd és finn kutatók meglepő felfedezése a fogyásról
Sokan még mindig „szükséges rosszként” gondolnak a fogyókúrára: megszorítások, éhség, kudarcélmények. Az északi országokból érkező friss kutatás azonban árnyaltabb képet rajzol. Svéd és finn tudósok szerint ugyanis a modern, GLP‑1‑alapú fogyókúrás és diabéteszgyógyszerek (Ozempic, Wegovy, Mounjaro) nemcsak a kilókkal veszik fel a harcot, hanem a lelki terheken is képesek enyhíteni.
A vizsgálat eredményei arra utalnak, hogy amit eddig „akaraterő‑hiánynak” hittünk, annak hátterében gyakran biológiai folyamatok állnak.
GLP‑1 gyógyszerek – nem csak a testsúlyra hatnak
A kutatás középpontjában azok a készítmények álltak, amelyek hatása a glükagonszerű peptid‑1‑en, azaz a GLP‑1‑en alapul. Ezeket a szereket világszerte alkalmazzák az elhízás és a 2‑es típusú cukorbetegség kezelésére, legismertebb közülük a semaglutid.
A SciTechDaily tudományos portál beszámolója szerint a Kelet‑Finnországi Egyetem, a stockholmi Karolinska Intézet és az ausztrál Griffith Egyetem kutatói arra voltak kíváncsiak, vajon ezek a gyógyszerek hatással vannak‑e a mentális egészségre is.
Mit mutatott a nagyszabású svéd kutatás?
A válasz meglepően egyértelműnek bizonyult. A kutatók 2009 és 2022 között közel 100 ezer svéd ember egészségügyi adatát elemezték nemzeti nyilvántartások alapján. Közülük több mint 20 ezren szedtek GLP‑1‑t tartalmazó gyógyszereket.
- Az eredmények szerint a kezelés időszakában a depresszió kockázata 44 százalékkal, a szorongásé 38 százalékkal csökkent,
- miközben a pszichiátriai okból indokolt kórházi kezelések száma is látványosan visszaesett.
A The Lancet Psychiatry szakfolyóiratban publikált tanulmány ettől vált igazán súlyossá: ekkora mintánál már nem lehet egyszerű véletlenről beszélni.
Fogyás és lelki egyensúly: szorosabb a kapcsolat, mint hittük
Az összefüggés ugyanakkor nem teljesen új keletű. A szakirodalom régóta hangsúlyozza, hogy az elhízás és a cukorbetegség növeli a depresszió és a szorongás kockázatát, miközben a mentális betegségekkel élők könnyebben küzdenek anyagcsere‑problémákkal.
A mostani kutatás azért különösen fontos, mert elsőként mutatott ki ilyen erős, statisztikailag is meggyőző kapcsolatot a testsúlycsökkentő gyógyszerek és a lelki állapot javulása között egy országos adatbázison.
Miért javulhat a hangulat?
A kutatók több lehetséges magyarázatot is felvetnek. Mark Taylor professzor, a tanulmány egyik szerzője szerint már korábbi vizsgálatok jelezték, hogy a GLP‑1‑gyógyszerek csökkenthetik az alkoholfogyasztást.
Mivel az alkohol gyakran súlyosbítja a szorongást és a hangulatzavarokat, ez önmagában is pozitív irányba tolhatja a mentális állapotot.
Markku Lähteenvuo, a Kelet‑Finnországi Egyetem kutatási igazgatója ennél tovább ment: szerinte nem zárható ki az sem, hogy ezek a szerek közvetlenül az agy jutalmazórendszerére hatnak, vagyis neurobiológiai szinten segítik a lelki stabilitást.
Mit jelent ez a hétköznapokban?
A kutatás nem azt üzeni, hogy „egy injekció mindent megold”. Inkább arra világít rá, hogy a sikertelen fogyókúrák mögött gyakran nem rossz döntések, hanem összetett biológiai és pszichés folyamatok állnak. Az északi szakemberek szerint a jövő útja az lehet, ha az elhízás kezelését nemcsak életmódkérdésként, hanem testi és lelki állapotot egyszerre érintő egészségügyi kérdésként kezeljük.
