Az egyik legtáplálóbb levesként tartjuk számon, vasárnapi ebédek elmaradhatatlan része és megfázás elleni elixír, melyről most a tudósok nagyon negatív véleménnyel vannak, legalábbis, ha az alábbiak szerint készítjük el.
A tudósok potenciálisan az egyik legkárosabb levesként nevezték meg a csirkehúslevest – írta a Nosalty. Ez elsőre felháborítónak tűnhet, de állításuk nem alaptalan: ha bizonyos módon készül a vasárnapi csirkehúsleves, akkor többet árthatunk vele a szervezetünknek, mint gondolnánk.
Az ipari baromfitenyésztés átka a húslevesben
Az egyik legegészségesebbnek gondolt levesünk hírnevére az ipari baromfitenyésztéssel kapcsolatos kutatások vetettek árnyékot. A betegségek megelőzése érdekében mindenhol antibiotikumokat használnak a nagy gazdaságokban.
Ezzel az a probléma, hogy ezek a káros anyagok nagyobb mennyiségben képesek felhalmozódni a baromfi bőrében, csontjában és zsírszövetében, melyeket mind felhasználunk egy „gyógyító” húsleves elkészítéséhez.
Mi bajunk lehet a húslevestől?
Az ilyen leves rendszeres fogyasztása súlyos következményekkel járhat, úgy mint:
- antibiotikum-rezisztencia, mikor a szervezet elveszíti az antibiotikumokkal szembeni érzékenységét, és ez ellehetetleníti a jövőbeni fertőzések kezelését;
- hormonális egyensúlyhiány is kialakulhat, ha az állatok esetében használt hormonális stimulánsok maradványai a szervezetbe jutnak, és ezek befolyásolják a gyermekek fejlődését és az endokrin rendszert, akár felnőttek esetében is.
Hogyan kerülhetjük el, hogy a leves károssá váljon?
- A forrás utáni 10-15 percben öntsük le az első főzővizet a leves tetejéről, mert ilyenkor szabadulnak fel a legkárosabb anyagok.
- Használjunk minél kevesebb sót, mellyel a szív- és érrendszerünk, valamint a vesénk egészségéért is teszünk.
- A rossz minőségű, szűretlen csapvíz sem a legalkalmasabb egy egészséges leves elkészítéséhez, mert klórt és egyéb nem kívánatos anyagokat juttathatunk a szervezetünkbe, ezért szűrt vizet használjunk, ha tehetjük!
- Távolítsuk el a bőrt a húsról főzés előtt, ebben ugyanis rengeteg adalékanyag felhalmozódhat.
- Tegyünk friss fűszereket a levesbe, hanyagoljuk a bolti leveskockát, vagy készítsünk itnkább otthon egyszerűen levesízesítőt.
- A legjobb pedig, amit tehetünk: háztáji, szabadon tartott csirkéből főzzük a levest!
Nem a húsleves az ellenség, hanem az antibiotikumok túlhasználata
Bár rémisztőnek tűnhet, amit fent leírtunk, a vasárnapi húslevest nem kell száműzni az asztalról, de a csirkehús eredete valóban nem mindegy. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ közös jelentése szerint a Salmonella és a Campylobacter baktériumoknál Európában továbbra is gyakori az ellenálló képesség több, széles körben használt antibiotikummal szemben.
A szakértők szerint a megoldás nem az, hogy félni kezdünk egy tányér húslevestől, hanem az, hogy az állattartásban visszaszoruljon a felesleges antibiotikum-használat, és minél szigorúbb legyen az élelmiszerlánc ellenőrzése.
Fontos azonban a józan különbségtétel is: az EFSA adatai alapján az EU-ban az állati eredetű élelmiszerekben mért állatgyógyszer-maradékok szintje általában alacsony, a 2022-es vizsgálatokban a nem megfelelő minták aránya mindössze 0,18 százalék volt.
Vagyis nem maga a húsleves válik „mérgezővé”, hanem a rossz minőségű alapanyag, a túlzott sózás, a leveskockák használata és az ellenőrizetlen eredet jelenthet nagyobb kockázatot.
A WHO álláspontja szerint az embergyógyászatban is fontos antibiotikumokat nem lenne szabad rutinszerűen használni egészséges, élelmiszer-termelésre tartott állatoknál, mert ez hosszú távon gyengítheti az antibiotikumok hatékonyságát. A legbiztonságosabb választás ezért továbbra is az ellenőrzött forrásból származó csirke, lehetőség szerint megbízható termelőtől, valamint a kíméletes, friss zöldségekkel és valódi fűszerekkel készített húsleves.
