Nem csak a keresztény vallás írja elő híveinek, hogy az év bizonyos szakában tartózkodjanak egyes ételektől, italoktól, élvezeti cikkektől. Szinte minden vallásban megtaláljuk az ételről való időszakos lemondással kapcsolatos intéseket. Vannak, akik szerint ennek az az oka, hogy már a régi bölcsek is tudták: néha időt kell adnunk a szervezetünknek a fellélegzésre, és ez a testi-lelki jóllétet szolgáló előírás az idők során vallási szabályként épült be az emberek életébe.
Kevesebb is elég
Schmidt Judit dietetikus szintén úgy véli, hogy jót teszünk a szervezetünknek, ha biztosítunk számára egy ilyen átmeneti időszakot a nehezebb, téli ételek és a könnyed, tavaszi-nyári étrend között, mintegy átállítva a testünket az új évszakra, az életünk egy új szakaszára. Ehhez persze be kell tartanunk a böjt élettani szabályait.
A drasztikus koplalókúrák nem tesznek jót, így nem érdemes a böjtbe ilyenformán belekezdeni. Az egészségügyi állapotunkat is figyelembe kell venni, mielőtt átalakítjuk az étrendünket, nem véletlenül kapnak felmentést a böjt alól minden vallásban a várandós és szoptató anyukák, a gyerekek, az idősek és a betegek.
Az viszont jó ötlet lehet, ha egy időre lemondunk valami olyasmiről, ami nem szükséges része az étrendünknek, valamiért mégis túl sokat fogyasztunk belőle. Az egyik ilyen a böjt „főszereplője”, a hús, hiszen a magyar konyhát követő családokban a legtöbbször túl sokszor kerül felvágott és húsos étel az asztalra. De választhatjuk azt is, hogy a nassolásról, a cukros ételekről vagy a kávéról teszünk le egy időre.
„Ne arra koncentráljunk, hogy mi az, amit nem ehetünk, inkább legyen kreatív feladat, hogyan lehet a kedvenc ételeinket újszerűen, például hús nélkül elkészíteni. Az is jó megoldás lehet, ha nem ragaszkodunk a klasszikus receptekhez, például a bő zsiradékban sült, rántott ételekhez, hanem teljesen új, könnyebben emészthető, zöldséges fogásokat teszünk a családi asztalra. Hátha lesz közöttük olyan, amit a böjt után is megtartunk majd” – fogalmaz dietetikus szakértőnk. Érdemes arra is figyelni, hogy minden fontos tápanyag szerepeljen az étrendünkben: ha lemondunk a húsról, akkor tejtermékekkel, tojással, hüvelyesekkel, olajos magvakkal helyettesítsük az így kieső fehérjemennyiséget. A sok folyadék, elsősorban víz fogyasztására is figyeljünk oda.
Így hat a testre a lemondás
- A könnyebb étkezés kissé tehermentesíti az emésztőrendszert.
- Bár nem ez a böjt alapvető célja, mégis lemehet rólunk néhány felesleges kiló.
- A húsmentes vagy csökkentett hústartalmú étrend jót tehet az ízületeinknek, különösen magas húgysavszint esetén.
- A növényi alapú étrend akár a vér koleszterinszintjére is jó hatással lehet.
- A sok zöldséggel, gyümölccsel elfogyasztott – természetes forrásból származó – vitamintól sokkal energikusabbnak, frissebbnek, erősebbnek érezhetjük magunkat.
- A vitaminok, ásványi anyagok a bőrünket is megszépíthetik, különösen, ha a zöldségek, gyümölcsök mellé sok folyadékot fogyasztunk.
A lelkünket se hanyagoljuk el!
A böjttel foglalkozó szakértők egyetértenek abban, hogy a bizonyos ételekről, élvezeti cikkekről való néhány napos vagy hetes lemondás nem pusztán testi, hanem lelki „tisztítókúra” is. A húsvétra való felkészülés a spirituális dimenzióban is zajlik. Nem kell semmi különleges dologra gondolnunk, egyszerűen csak időt, teret kell ilyenkor teremteni az életünkben ahhoz, hogy kicsit elmélyüljünk, elcsendesedjünk. Sokszor annyi is elég, ha kikapcsoljuk a tévét, a rádiót, nem rohanunk, inkább sétálunk egyet a természetben, valamilyen alkotó tevékenységben merülünk el, kivonulunk abból a hatalmas információs zajból, ami nap mint nap körülvesz bennünket. A relaxáció, a saját hitünk szerinti ima, az elmélkedés is segíthet. A lényeg, hogy egy kicsit megálljunk a folytonosan pörgő világban, és hagyjuk, hogy az étkezésbeli önmegtartóztatás nyomán a felszínre törhessenek a fizikai és lelki érzeteink (utóbbiak akár intenzívebb álmok, akár hangulati hullámzás formájában), hogy aztán újra rátalálhassunk a saját harmóniánkra.
Schmidt Judit szerint, ha valamilyen hétköznapi élvezeti cikkről mondunk le, például a kávéról vagy az édességről, az is fontos tapasztalás lehet, hogy hogyan éljük meg ennek a hiányát. Milyen tüneteket tapasztalunk (például kávé híján lehet egy-két fáradtabb, fejfájósabb napunk), és ha ezek elmúlnak, vissza akarunk-e térni a korábbi szokásainkhoz? Az életünkben jelen lévő rossz szokások kiiktatásával is böjtölhetünk: lemondhatunk például a panaszkodásról, a túlzott mennyiségű internetezésről, a pletykálásról – bármi olyasmiről, amiről azt gondoljuk, hogy jobb lenne nélküle az életünk.
Egyházi előírások
A katolikus egyház a nagyböjt idején két napon, a nagyböjt kezdőnapján, hamvazószerdán és nagypénteken ír elő szigorú böjtöt. Ilyenkor a 14 éven felüliekre hústilalom vonatkozik (halat, tenger gyümölcseit azonban szabad fogyasztani). A 18 és 60 év közötti hívőktől ezen a két napon azt is kéri az egyház, hogy csak egyszer étkezzenek bőségesebben, és legfeljebb még két alkalommal vegyenek magukhoz valamilyen ételt erősítésként. Ezenkívül a nagyböjt minden péntekén érvényes a hústilalom a 14 éven felüliekre, az étkezések száma azonban ilyenkor nincs korlátozva. A gyerekeken és az időseken kívül a várandós anyukák és a betegek is felmentést kapnak.
