Riportok

„Nem csak az állataink, mi is ridegtartásban vagyunk”

Ami messziről szépnek, idillikusnak látszik — mint a természet —, az közelről gyakorta kegyetlen és vad. Papdi Dávid és öccse, Richárd, tudja ezt, hisz nem a meleg szobából kukucskálnak ki a szabadba, hanem egész évben az állatokkal együtt élnek kint, ridegtartásban. 364 napon át a szabad ég alatt! Nyáron ez áldás lehet, de télen?
364 nap a szabad ég alatt bakács tibor bika horgosi puszta kutya papdi dávid papdi richárd papdi testvérek pásztor tehén

A horgosi pusztában nehezen találtunk rájuk. A testvérek nem voltak egyedül, közel száz bika, még több tehén, s hatvan kutya nézett ránk csodálkozva, mikor kiszálltunk a kocsiból. Furán nézhettünk ki a pusztában választékos városi öltözetünkben, mert azonnal nevetni kezdtek rajtunk. Illetve ez sem biztos, mert egy idő után feltűnt, hogy szinte mindig nevet a szemük, s olyasmiknek is örülni tudtak, ami mellett mi közömbösen mentünk volna el. Minket már ledarált a város, ők akkor is a sapkájukat dobálják örömükben a levegőbe, ha emberrel találkoznak. A jégtől karcosan ropog lábunk alatt a hó, ahogy toporgunk a beszélgetés alatt. Nem nehéz az első kérdés, fáznak-e? Bólogatnak szelíden, de Richárd precízebb: „A régi fagyásaim jobban fájnak, ha mínusz van”– s mutatja arcán, kezén a tél harapását. Látva rémült arcomat, beavat a pásztormesterség titkaiba, ez nem vészes, megszokták, viszont a lába fáj erősen a visszerektől, meg a térde, mert állni a pusztában, az a megterhelő. A gulya örökösen mozog, nincs idő leülni. „Se aludni. Éjjel sem hagynak nyugtot, ha úgy döntenek, nekik menniük kell. Vagy feladja az egyik, fel akar borulni. A tél végét már ők sem bírják. Életben tartom őket. A másik közben megellik, kuckót kell építenem a borjújának. Mindig van valami történés, emiatt tévét sem nézünk.”

Folytatás a Meglepetés magazinban!

Akciós előfizetési ajánlatunk

Video