Riportok

„Nem hagyjuk Ádám bácsit szeretetotthonba vinni!”

Sírva fakadt a kétgyermekes Éva, mikor Dunapatajon meglátta szomszédja, Ádám bácsi porig égett házát. Éva hívó szavára nemcsak a felnőttek, de még a kisiskolások is pénzt adtak, hogy újjáépítsék az idős férfi otthonát.
dunapataj falu épít új házat flick ádám bácsi gázpalack robbanás közösség leégett tető összefogás tragédia újjáépít a falu virág márton

A Bács-Kiskun megyei Dunapataj igazán békés kis falucska, ahol eddig az jelentette az eseményt, ha a pénzes postás meghozta a nyugdíjat. Most pedig? Flick Ádám bácsi kálváriája tartja lázban a helyieket. Hiszen ő az, aki évtizedeken át a helyi tsz kocsisaként lovaival úgy hajtott végig a Fő utcán, hogy még az idősek is messziről megsüvegelték. Aztán az idő múlásával lekerült a bakról, nyugdíjba ment, azóta gyalog ballag az ügyeit intézni. Útközben előreköszön a szembejövőknek, gyakran megáll, elbeszélget velük. Reggel nyolc óra lehetett, a kétgyermekes Éva – aki civilben tűzvédelmi és munkavédelmi oktató – felkapta a fejét, mikor éktelen szirénázással tűzoltók robogtak el a háza előtt. Az asszony kiszaladt az utcára, még látta, hogy a nagy, piros autók befordulnak a Dankó Pista utcába. Utánuk sietett, de a látványtól földbe gyökerezett a lába. „Úristen, ég az Ádám bácsi háza” – csapta össze a kezét Éva. A tetőt teljes terjedelmében lángok borították, a cserepek hangosan durrogva potyogtak a földre. A tűzoltók Ádám bácsit kitámogatták a házból, a mentők vizet adtak neki, majd a rohamkocsi elszáguldott vele a kalocsai kórházba. „Ádám bácsi már nem láthatta, mikor a konyhájában az első gázpalack felrobbant, és a háza úgy omlott össze, mint a kártyavár. Ahogy azt sem, hogy felrobbant a második, majd a harmadik palack is, így ami az első detonáció után állva maradt, az később a földdel lett egyenlő. Szegény kisöregnek mindene odaveszett, csupán az a ruhája maradt, ami rajta volt. Miközben a tűzoltók a menthető dolgok után kutattak, sírtam a pusztulás láttán. Átéreztem a tragédiáját. Hiszen a felesége 30 éve meghalt, azóta egyedül élt.”

Augusztusra kész az új otthon

A tűzoltók mindent megtettek, hogy megtalálják azt a kisasztalt, aminek lapja alá Ádám bácsi rejtegette a kis pénzecskéjét. De az asztal is porig égett… Amikor Éva letörölte a könnyeit, arra gondolt, segítenie kell. „Eszembe jutott, hogy gye-rekként hányszor voltam tanúja, mikor a traktoros édesapám a rászorulóknak ingyen felszántotta a földjét, segített betakarítani a termést. Megfogadtam, nem hagyjuk, hogy Ádám bácsit szeretetotthonba vigyék. Gyűjtést szerveztem a közösségi oldalon. Volt, aki azonnal bútort ajánlott fel, a polgármester pénzt ígért az újjáépítésre, egy mérnök ingyen elkészítette az új ház terveit. A kőműves Horváth Lackó felhúzza a falakat, a fürdőszobát Werner Oszi építi majd föl. Tímár Géza a nyílászárókat adja, a villanyszerelést pedig Énisz Henrik vállalta el. Megvan a tégla és a tetőcserép, csak a tetőgerendák, lécek hiányoznak. Ha minden jól megy, Ádám bácsi augusztusban már be is költözhet az új otthonába.” Ádám bácsi átmenetileg a fiánál, egy egyszoba-konyhás szükséglakásban húzta meg magát. Mikor híre kelt, hogy a ruhája is odaveszett, a jóérzésű emberek zsákszámra küldték neki a meleg holmit. De nemcsak azt. Annyi fürdőnadrágot kapott, hogy ha akarná, minden nap másikban mehetne strandolni a szomszédos Szelidi-tóra.

Jó a vége Ádám bácsi meséjének

Éva csak hüledezett, mikor reggelente az iskolás gyerekek becsöngettek hozzá a kis pénzükkel. Félve kérdezte tőlük, ugye, nem a reggelijük árát adják oda? Lánya, Petra fodrászként dolgozik, eddig is ingyen vágta a bácsi haját. Most, a tragédia másnapján egy kis hátizsákot vett neki, ami megszólalásig hasonlít a kedvencére, ami a tűzben elégett. Testvére, Ricsi a szervezésben, a bontási munkákban vett részt, nélküle az újjáépítés sem elképzelhető. Együtt kísérik át az öreget a portájára, aki a tűzvész óta most megy először haza. A háznak már hűlt helye. Csak néhány kormos fal emlékeztet a pusztításra. „Nem gondoltam, hogy ilyen idős koromra ekkora bajba kerülök – sóhajtja a kisöreg. – Volt egy kis pulikutyám, a Bogár. Öreg volt már, beteg és vak is, pár napja a fiam elaltatta. Nagyon fáj a szívem érte, hosszú éveken át hűséges társam volt. Szeretnék egy másik jószágot magam mellé, mert olyan egyedül maradtam.” „Nem hagyjuk magára Ádám bácsi, meglátja, nyár végén már az új otthonában fog aludni. Kutyát is szerzünk addig, nem marad házőrző nélkül az a porta” – feleli Éva. A 91 éves Ádám bácsi könnyes szemmel hallgatja az ígéretet, látszik rajta, hiszi is, meg nem is. Számára ez egy szép mese, melyet a falubeli emberek írtak. Igaz, ő még nem látja a boldog végét, de Éva és Dunapataj lakói már igen.

Rendőr irányítja a munkásokat

Míg Éva a pénzgyűjtést, az építőanyagok és egyéb adományok szervezését végzi, Theisz Zoltán nyugdíjas rendőr a munkásokat, mestereket toborozza, irányítja. „Gyerekkorom óta ismerem Ádám bácsit, már akkor nagy tiszteletnek örvendett. Rendőrként gyakran beszélgettem vele, örömmel segítek újjáépíteni a házát” – mondta a Meglepetésnek a nyugdíjas körzeti megbízott.

Akciós előfizetési ajánlatunk

Heti horoszkóp

Video