Riport

„Nem véletlen, hogy régen jószágnak hívták őket!”

Megmondom, őszintén, nekem a bivalyról az ugrik be, hogy bár Toldi Miklós a szarvánál ragadta, általában brutális fenevad. Vagyis meglehetős óvatossággal vágtunk a kalandba, mert amíg nem érkeztünk meg bivalymennyországba, Tarkarétre, nem sokat tudtam az állatról.
bakács tibor bivaly bivalygazdák szubkultúrája hajnal györgy jószág kecske ló őshonos fajok osvald zsófia szamár

A Hévízi-tó közelében 2013-ban itt, Köveskúton Osvald Zsófia és Hajnal György úgy döntött, hogy ideje stresszmentes környezetet biztosítani az őshonos fajoknak, vagyis nincs semmi kémia, semmi mérgezés, hátha az ember és az állat is jól jár. Hát, igazuk lett. Fel voltam készülve a ridegtartás nehézségeire, de csak fejben: a szandálom elmerült a latyakban. De azért, mert felfelé néztem, s alig akartam hinni a szememnek. Zalában ilyet? A birtok hatalmas, ami érthető, ha 170 bivalyt, száz kecskét, racka juhokat legeltetnek, a pár ló és szamár már nem is számít. Keresem a kutyákat, de egy szelíd komondoron kívül semmi. Az állatok meg okosak, akár a gyerekek, nem kísérletezgetnek az árammal. Vagy ha igen, a házaspár elfogadja lázadásukat, mert tudják, hogy vakargatás nélkül nem bírják ki, az örömtől könnyezni szoktak.

Folytatás a Meglepetés magazinban!