Szabó Zoárd édesanyja mindig is szerette a művészeteket és legfőképp a táncot, így nem csoda, hogy alig várta, hogy megmutathassa nagyobbik fiának az egyik legismertebb karácsonyi balettet, A diótörőt. A kisfiúra, aki alig látszott ki a földből, meglepően nagy hatással voltak az Operaház díszletei és a színpadon látott tánc. Óvodásként, kisiskolásként aztán újra felmerült, hogy balettozhatna, de erre mindig csak azt válaszolta: „anya, én fiú vagyok”. Ám a sors mégis a tánc irányába terelgette.
Folytatás a Meglepetés magazinban!
