Riportok

Az unokázós csalás már a múlté: egyre profibb trükköket vetnek be, és már nem csak az idősekre pályáznak a bűnözők

Banki, energia-szolgálató vagy postai levelet, esetleg hívást is kaphatunk, amelyek tökéletesen fel vannak építve, és szinte alig tűnnek fel benne a rejtett hibák. Megmutatjuk, honnan és hogyan tudjuk kiszűrni, hogy szélhámosokkal van-e dolgunk.

Többször is olvashattunk már az úgynevezett unokázós csalókról. Ezek a bűnözők úgy szereznek pénzt idős emberektől, hogy azt állítják, a gyerekük vagy unokájuk bajban van, de ha azonnal fizetnek egy bizonyos pénzösszeget, azzal megmenthetik a szeretett családtagot. Mivel ezeket az embereket a rendőrség folyamatosan figyeli és nyomon követi – több bűnszervezetet is sikerült lekapcsolni az elmúlt években –, újabb és újabb aljas módszerekhez folyamodnak, amelyek már nemcsak az idősebb, védtelenebb emberekre jelentenek veszélyt, hanem bárkire.

Plusz pénz a csomag után

Az egyik ilyen átverés a Magyar Posta nevében terjedő csalás, aminek nagyon könnyű bedőlni, hiszen rendkívül hitelesen van felépítve a szisztéma. Erre akkor kell figyelnünk, ha külföldről várunk csomagot, és érkezik egy e-mail a Magyar Posta Logisztika (MPL) nevében. A levelezőprogram feladóként is a Magyar Posta Logisztikát nevezi meg, és az áll benne, hogy a „csomagot az áfa és egyéb illetékek kifizetése miatt jelenleg vámkezelés alatt tartják”.

Miért nehéz kiszűrni a csalást? Mert minden tökéletesen van hamisítva – nem magyartalan, helyesírási hibáktól hemzsegő szöveg szerepel benne, még az arculati elemek is tökéletesen be vannak illesztve a levélbe, sőt az aláírás is pont ugyanolyan, mint az eredeti MPL-es levelekben. Ebben az üzenetben azt kérik, fizessük be a vám- és adóösszegét, ami nem is nagy összeg, ugyanis 524 Ft-ot kell kiegyenlíteni. De sajnos nem csak pár száz forintunk bánja, ha véghez visszük a kért lépéseket! Ugyanis itt meg kell adnunk a bankkártyaadatokat, melynek során bármennyi pénzt le tudnak emelni róla a bűnözök. A rossz hír pedig az, hogy mivel mi adtuk meg az adatainkat, nincs mit tenni, elbuktuk az összeget. Persze utalás közben is lehetnek gyanús jelek, de jobb, ha bele sem kezdünk ebbe a cselekménysorba.

Mivel egyre többen tudnak erről az átverésről, a feladó e-mail-címei is egyfolytában változnak, ahogyan a megadott hivatkozások is. Például, ha a [email protected] e-mail-címről érkezik levelünk, jobb, ha azonnal töröljük, és még véletlenül sem adunk meg semmilyen személyes adatot. Ha már megtörtént a baj, azonnal tiltsuk le a kártyát, mert ott még nem tartanak a csalók, hogy azonnal lépjenek, hanem apránként többször próbálnak meg róla kisebb-nagyobb összeget leemelni.

Valótlan energiaszámla-tartozás

És itt sajnos még nem áll meg a történet! Egyre több olyan esetről érkezik hír, hogy valaki az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt.-től kap egy hivatalosnak tűnő e-mailt, amiben egy állítólagos tartozásunkat igyekeznek behajtani.

Honnan lehet tudni, hogy adathalász csalók próbálnak átverni minket? Az első és legfontosabb jel az, hogy többségében nem magyar e-mail-címről érkezik a levél, és az adatok is sokszor pontatlanok benne, a számla végösszege pedig nem tükrözi a valós fogyasztási értéket. Éppen ezért a szolgáltató kiadta, mely feladóktól érkezhet igazi, hivatalos levél:

Tehát, ha nem ezekről a címekről érkezik e-mail, semmiképpen ne adjunk semmilyen adatot magunkról. Továbbá az is fontos, hogy az eredeti, nem hamis levélben érkező számlákon vagy számlaértesítőkön minden esetben szerepel az MVM Nextnél vezetett szerződéses folyószámla száma, a számla száma, illetőleg az átutaláshoz szükséges adatokat (bankszámlaszám, illetve a közlemény rovatba szükséges számsort) is feltüntetik. Sőt, az ügyfélszolgálati honlapon sosem kérik a bankkártya adatokat, azokat minden esetben a biztonságos banki felületre történt átirányítást követően kell beírni.

Banki alkalmazottnak adják ki magukat

Ugyanez megtörténhet SMS-en keresztül is, de akár egy telefonhívás is rejthet hasonló átverést, ezért nem árt mindig résen lennünk. Amióta több streamingszolgáltató is elérhető Magyarországon, az ő nevükkel is egyre többen élnek vissza. Ilyen a Netflix, a HBO Max, a Disney+, de még sorolhatnánk. A lényeg, hogy tudjuk, ezen szolgáltatók munkatársai nem küldenek üzenetet, vagy nem hívnak fel azért, hogy fizessünk erre/arra plusz összeget, vagy a kártyaadatok megadásával egyenlítsük ki a tartozásunkat, hiszen már korábban megadtuk az adatokat. Maximum egy SMS-t kapunk a banktól, hogy nem sikerült levonni a számlánkról a havi összeget, de ha van elég fedezet rajta, ettől nem kell tartanunk. Ugyanez vonatkozik a futárcégekre, de még a bankokra is. Több olyan eset is előfordult, hogy az OTP munkatárásának adta ki valaki magát, így csalva ki több százezer forintot az áldozatoktól.

Az OTP Bank szeptember közepén jelentetett meg egy hivatalos közleményt, amelyben telefonos csalókra hívta fel a figyelmet. A bank azt írja, hogy a telefonálók az OTP Bank ügyintézőjének, a szervezet dolgozójának adják ki magukat, és egy hamis történetet kitalálva próbálnak kártyaadatokat vagy internetbanki belépési adatokat megtudni, esetleg távoli elérést lehetővé tevő alkalmazást letölteni a telefonunkra. Utóbbit azzal indokolják, hogy ez a lépés minket véd, hiszen egy biztonsági programot telepítenek a készülékre. Mindig gyanús egy olyan telefonhívás, SMS, e-mail, közösségi oldalakon keresztül érkezett üzenet (ebből is egyre több van), amiben gyanús tranzakciókra hivatkozva kérik a bankkártyaadatokat vagy az azonnali utalást, illetve azt, hogy ismeretlen alkalmazásokat tehessenek a telefonra, számítógépre. Az OTP Bank erre soha nem kér minket, tehát biztosan csalókkal állunk szemben, de ha nem vagyunk biztosak benne, hívjuk fel a bankot, és ellenőrizzük le, valóban ők hívtak-e.

Szóljunk a szeretteinknek!

Ezek az aljas módszerek sajnos sokszor beválnak, ezért nem árt figyelmeztetni (különösen az idősebb) családtagjainkat, ismerőseinket az ilyen esetekről. Ajánljuk fel nekik, ha bármilyen üzenetet, hívást kapnak banktól, szolgáltatótól stb., segítünk kideríteni a valódiságát, de soha ne csináljanak addig semmit, mert ez a baki nagyon sok pénzükbe kerülhet.

Szöveg: Sinkó Edit

Fotó: Adobestock

Balázs Klári címlapfotózás

Gidamentés

Szofi a gólya

Csomagolásmentes üzlet

Iain Lindsay Britt nagykövet üzenete