Riport

Szemétből készít olajat, krémet, lisztet Pinczés Marianna: szinte gyerekként kezdett vállalkozni

A szőlő- vagy barackmagot kidobjuk, a csipkebogyó, a homoktövis magvait lekvárkészítéskor átpasszírozzuk, a szőlőlé préselése után visszamaradt törkölyből pálinka készült, takarmányként hasznosult, vagy dobtuk a kukába. Ezt a megszokott menetet változtatta meg Marianna.
grapolina

Szinte gyerekként, tizenkilenc évesen kezdett bele Marianna a vállalkozásba, és tavaly szeptemberben ünnepelte a 15. születésnapját a Grapoila.

„A történetünk 2009-ben kezdődött, de az ötlet már korábban megvolt, amikor elsőéves gazdálkodási és menedzsmenthallgatóként tanultam a Budapesti Gazdasági Egyetemen. Féléves marketingfeladatul kaptuk, hogy válasszunk egy terméket, és dolgozzuk ki hozzá a marketingstratégiát, reprezentatív piackutatással együtt. Mi a szőlőmagolajat választottuk, és később ebből lett a vállalkozás.”

Miből mit lehet még előállítani?

A Grapoila, amely egyébként a grape oilról, vagyis a szőlőmagolajról kapta a nevét, egyetlen présgéppel indult útjára. Az első évek nem voltak könnyűek, de ilyen az, ha egy vállalkozás klasszikusan a nulláról indul. Marianna édesapja mérnök, aki ebben az időben épp biodízel berendezéseket tervezett. A 2008-as pénzügyi válság idején a német partner kivonult, és ott maradt egy présgép, amit a szükséges átalakítások után szőlőmagprésként lehetett használni. Egy idő után már nem csak szőlőmagot sajtoltak.

„Ha az ember egyszer elindul ezen az úton, akkor már mindent így néz – mosolyog Marianna –, a repcemagot, a napraforgómagot, a pisztáciát, a szezámot, a mákot, a máriatövismagot, a fűszerpaprikamagot – hogy miből mi lehet. És miből mit lehet még előállítani?”

Az olajnál ugyanis még nem ért véget a történet. Grapoila márkanév alatt elsősorban hidegen sajtolt olajokat, magliszteket, gourmet magkrémeket és natúrkozmetikumokat gyártanak, emellett alapanyagot szolgáltatnak más élelmiszeripari, gyógyszeripari, kozmetikai cégeknek. Szépen, lassan, önerőből építgetik a márkát.

A melléktermék is hasznosul

„Az a filozófiánk és a jelszavunk, hogy ne legyen semmi felesleg – mondja Marianna. – Ezt manapság zero waste-nek hívják, ami azt jelenti, hogy a gyártás során egyáltalán nem keletkezik felhasználatlan melléktermék, olyan, amit kidobnánk, hanem mindent továbbhasznosítunk. Az olajpréseléskor visszamarad a pellet vagy présmaradvány. Ezt megőröljük, így készülnek a maglisztek, amelyek gluténmentesek, magas a fehérje-, illetve a rosttartalmuk, alacsony a szénhidráttartalmuk, diétákhoz is használható, izgalmas alapanyagok a konyhában. A frissen préselt olaj ülepítésekor magolajiszap keletkezik, ebből finom magkrémeket vagy kozmetikumokat készítünk.”

Ez is érdekelhet: Mit főzzünk, ha ételérzékeny vendég jön hozzánk? Sokat számít az apró figyelmesség

És ha mindezeket a termékeket más iparágak „hulladékából”, kidobásra ítélt magocskáiból állítják elő, az az upcycled gyártás. Nem újrahasznosítás, mint a recycling, hanem értéknövelő újrahasznosítás. A termék megújul, de más, értékes funkciót kap. Például ha a PET-palackból bútor és nem másik PET-palack készül.

„Ezt esetünkben úgy kell elképzelni, hogy a bébiételgyártóknak a héjas kanadai tökmag hulladék. Mi felvásároljuk, és olajat préselünk belőle, ahogy a liszt- vagy daragyártáskor leválasztott kukoricacsírából vagy a csipkebogyómagból, ami a tea-, lekvár- vagy a szörpgyártás mellékterméke.”

Csodás látvány és ízek

Fontos tudni, hogy a Grapoila csak hidegen sajtolt olajokat készít, amelyek gyártása – ellentétben a nagyüzemi, finomított étolajokkal – teljesen vegyszer- és adalékmentes.

„Sokan nem tudják, de néhány hidegen sajtolt olajban sütni is lehet, például a napraforgóolajban, és az ételnek nagyon finom, enyhe kis szotyiíze lesz. Ezenkívül kukoricacsíra-olajban, repceolajban, szezámmagolajban is süthetünk. A hidegen sajtolt olajok desszertekbe is kiválóak, én például sütöttem mákos kekszet mákolajjal.

Arcápolóolaj készül a málnamagolajból

Mákízű, de nem olyan szürke a színe, mint amit egy mákos süteménynél megszoktunk. Szendvicskrémekbe téve is jók, túróval, sajtkrémmel összekeverve. Lehet mixelni őket zöldfűszerrel, pesztónak, mehetnek tésztákra, díszíteni is lehet velük. A paprikamagolaj vörös színű, rá lehet locsolni töltött káposztára, krémlevesre, bármire. Ez egyszerre csodás látvány és íz. De a paprikaolajat a pörköltbe a főzés végén is beletehetjük, jól erősíti a pörkölt ízét. Ahol az ember zsiradékot használ, ott tovább lehet gondolni, milyen ízt, színt, aromát vigyek bele az olajokkal.

Az öntetek és szószok különben is hiányoznak a magyar konyhából. A konyha nagyon jó terep a kísérletezéshez, hogy semmit ne kelljen kidobni, hogy hogyan hasznosítsuk a zöldségek levelét, héját. Ezt sajnos sehol nem tanítják, mi próbáljuk magunkra vállalni ezt a feladatot, és sok recepttel, tippel szolgálni a honlapunkon, a social-felületeinken.”

Ételérzékenyek is fogyaszthatják

A maglisztek is sokoldalúan felhasználhatók, van, amelyikkel a búzaliszt 100%-a kiváltható. Süthetünk, főzhetünk, sűríthetünk velük, ráadásul „nyersen” is fogyaszthatók, például joghurtba, zabkásába keverve. „De azzal számolni kell, hogy gluténmentességük miatt máshogy viselkednek, mint a búzaliszt – figyelmeztet Marianna. – Tanulni, próbálgatni kell a használatukat, mi is számos recepttel segítjük a kísérletezést.”

Paprikamajonézes padlizsánkrém

Hozzávalók: 3 padlizsán, 3 gerezd fokhagyma, 1 marék friss bazsalikom, 100 ml szezámmagolaj, 40 ml paprikamagolaj (csemege), 1 tojás sárgája, 2 evőkanál citromlé, sok frissen őrölt bors, só, 2 evőkanál kukoricacsíra-olaj a sütéshez

Elkészítés: A mosott padlizsánt megszurkáljuk, 180 fokos sütőben 40-50 percig sütjük. Hagyjuk hűlni, majd lehúzzuk a héját. Szeletekre vágjuk, és 2 evőkanál kukoricacsíra-olajon megpirítjuk az egész fokhagymagerezdekkel együtt. A két olajat összeöntjük, lassan adagoljuk a tojássárgájához, közben habverővel keverjük, és hozzáöntjük a citromlevet is. Belehalmozzuk a padlizsánszeleteket és a fokhagymát, hozzáadjuk a bazsalikomleveleket, a sót, borsot, és botmixerrel összeturmixoljuk. Egy éjszakára hűtőbe tesszük, hogy jól összeérjenek az ízek.

Fotó: Ambrus Marcsi