Lélek Sztárok

A nagyi emléke tölti be Polgár Tünde karácsonyát: „Nem csilivili milliomosként élem az életem”

Tünde a megtestesült elegancia és jó ízlés. A saját háztartásában a vendégvárást művészi szintre emelte, pedig nem ezüstkanállal a szájában született. Sőt, hosszú utat tett meg a miskolci lakótelepről a gazdagok világáig.

Csonka családban nőtt fel, alkoholista édesanyja lemondott róla és az öccséről. Édesapja, István és az imádott nagymamája, Ilonka néni jelentette számára az érzelmi stabilitást, tőlük kapott szeretetet. „Miskolcon nőttem fel, egyszerű gyerekkorom volt. Apám vendéglátósként éjt nappallá téve dolgozott. A mai kifejezéssel élve a ca­teringet csinálta, vagyis amikor a városban fogadás volt, ő szervezte meg, hogy milyen ételek kerüljenek a vendégek elé. Édesapám a munkájából adódóan megtanított minket szépen enni és tálalni, az első leckéket tőle kaptam. Szegények voltunk, de zsíros kenyérrel a kezemben engem gyerekként sem láttak, mert asztal mellett ülve, kistányéron ettem a lekváros kenyeret” – emlékszik vissza.

Pattogatott-kukorica-füzér

Tünde idejekorán megtanulta, hogy tisztelni kell az ételt, és megadni a módját az étkezésnek, vendégvárásnak. „Nem szégyellem, hogy felkapaszkodott vagyok, és nem egy született úrilány. De igényem volt arra, hogy megtanuljak kulturáltan étkezni, és elsajátítsam a vendéglátás művészetét. A mai napig figyelem a környezetemet. A nagyon elegáns londoni Savoy szállodába is azért ültem be, hogy lássam, milyen a tökéletes teázás. Van ugyanis egy komótos szertartása, nem csak gyorsan kihörpintjük a csésze tartalmát.”

Ilonka nénivel az egyik utolsó közös fotón

Tünde most már akár a Buckingham-palotában is vendégeskedhetne, senkinek nem tűnne fel, hogy a királyi családtól kétezer kilométerre nevelkedett. „A drága nagymamám volt az én mindenem, nem az angol királynő!” – mondja nevetve. – Olyan sok szép emlék fűz hozzá. Például, amikor az öcsémmel nála voltunk, mindig úgy aludtunk el, hogy simogatta a hátunkat. Az iskolai szüneteket az apai nagyszüleinknél töltöttük, karácsonykor pedig általában ők jöttek hozzánk. Szerencsen laktak, ezért hajnali három órakor keltek fel, hogy vonattal reggelre nálunk legyenek. A mi fenyőfánkon még konzum szaloncukor lógott, és pattogatott kukoricából készült a füzér. A nagymamám két kiló krumpliból is háromfogásos ebédet készített. Nagyon háziasan főzött. Hiába köttettük be hozzájuk a gázt, többnyire a sparheltjét használta. Mindig azt mondogatta: kislányom, vannak dolgok, amiket csak ezen lehet megcsinálni.”

A nagymama emlékére

Ilonka néni idén januárban, 94 éves korában hunyt el. Tündének a veszteséget a mai napig nehéz feldolgoznia. „Az első könyvemet a nagymamám emlékének ajánlottam. Úgy éreztem, ennyivel tartozom felé. Egyszerű asszony volt, de óriási szívvel. Neki köszönhetően is lettem az, aki most vagyok.”

A nagymamája és az édesapja nevelte fel

Tünde az elmúlt években sokak számára példaképpé vált. A ­YouTube-ra feltöltött, etikettet tanító videói­val is bebizonyította, hogy sokkal több, mint felszínes luxusfeleség. „Nem csilivili milliomosként élem az életem. Elsősorban feleség és anyuka vagyok. Ezt a két dolgot akarom a legjobban csinálni. A Terítéken című könyvemmel pedig segíteni szeretnék azoknak a nőknek, akik hozzám hasonlóan nem képzett szakácsok, háziasszonyok. Jó lenne, ha ők is megismernék és hasznosítanák azt a tudást, azokat a trükköket, amiket a világjárásom során lestem el, kísérleteztem ki. Szívesen elárulom bárkinek, hogyan lehetnek jó vendéglátók. A hétköznapi rohanásban legyen élmény a családi ebéd, a baráti összejövetel.”

Csak májusban jönnek haza

Tündéék a karácsonyt a floridai házukban töltik. Vendégeket is várnak, úgynevezett morzsaparti lesz náluk. „Én elkészítem az alapmenüt, de a meghívott barátaink is hoznak magukkal ételeket. A 20 éves fiunkkal, Danival kint találkozunk, ő amerikai jogot szeretne tanulni. A következő években Floridában fog lakni, egy ottani egyetem diákja lesz. A férjemmel, Árpival csak májusban jövünk vissza Magyarországra. A legutóbbi hurrikán ugyanis megtépázta az otthonunkat, muszáj lesz felújítani.”

Tünde praktikus ötletei

  1. Ha a készletünkből eltörik egy tányér, ne búsuljunk, inkább tegyük tudatossá az eklektikát, vagyis kezdjük el keverni a különböző stílusokat. Menjünk ki a bolhapiacra, és szerezzünk be eltérő tányérokat, így minden vendégünk egyedit, sajátot kap.
  2. A maradék tapétát felhasználhatjuk alátétként, és a terítőn lévő foltot is eltakarja.
  3. A szokásos bor és virág helyett adjunk inkább illatgyertyát, fűszerválogatást vagy kézműves termékeket, például szappant vagy sajtot.
  4. Ajánljuk fel, hogy segítünk leszedni az asztalt, elmosni a tányérokat, miután a házigazda is elfogyasztotta az ételt.
  5. Ne vigyük magunkkal a kiskutyánkat a vendégségbe, mert lehet, hogy a vendégek közül valaki allergiás az állatszőrre.

Fotók: Privát

Balázs Klári címlapfotózás

Gidamentés

Szofi a gólya

Csomagolásmentes üzlet

Iain Lindsay Britt nagykövet üzenete