Uncategorized

Olyan sokba kerül az élelmiszer és a rezsi, hogy az a hitelképességünket is ronthatja

Az elmúlt években nemcsak lakásvásárlásra és -építésre, de tévére, telefonra, sőt karácsonyi ajándékokra is vettünk fel személyi kölcsönt. Most az élelmiszerárak és a rezsi emelkedése miatt vélhetőleg még több család kényszerül majd rá.

Mielőtt azonban a bankba rohannánk, nem árt alaposan átgondolni, vajon néhány hónap múlva is ki tudjuk-e fizetni a törlesztőrészletet. Ha ugyanis a fizetésünk nem nő, ellenben az élelmiszerárak, és a rezsi költségei emelkednek, könnyen bajba kerülhetünk. Vajon eljuthatunk odáig, hogy egyáltalán nem leszünk hitelképesek? Ennek jártunk utána a szakértővel, Tölgyes Orsolyával.

Mit néz a bank?

A bankok természetesen megpróbálják csökkenteni a kockázatukat, és csak azoknak adnak hitelt, akik várhatóan törleszteni is tudnak. A túlzott eladósodást jogszabály szabályozza, melyet be kell tartani. A bankok minden esetben az igénylő által megadott adatok alapján ellenőrzik a hitelképességet. Általánosságban elmondható, hogy magánszemély akkor lesz önállóan hitelképes, ha a felvett hiteleinek törlesztője együtt nem haladja meg az igazolt havi nettó jövedelmének a felét, 500 ezer forint feletti jövedelem esetén a 60%-át (néhány banknál ez az arány 33%).

„A hitelképesség megállapítására a bankok többféle szabályt is figyelembe tudnak venni, de általában a jövedelem és a kiadások összegéből indulnak ki. Amennyiben a jövedelmi oldal nem, vagy kisebb arányban nő, mint a kiadás, akkor az ügyfél, vagyis a háztartás terhelhető jövedelme értelemszerűen csökken. Így sajnos önmagában a gazdasági környezet változása, makrókörnyezeti hatások is okozhatnak az ügyfélnek gondot a hitelfelvételnél. Például, ha a kamatok megnőnek, és ezáltal növekszik a törlesztőrészlet, akkor ugyanakkora jövedelem mellett a terhelhetőség is csökken” – mondja Tölgyes Orsolya, a Magyar Bankholding üzleti kommunikációs vezetője.

Pár ezer forint is számíthat

„A túlzott eladósodás mérséklésére van egy úgynevezett JTM mutató (jövedelemarányos törlesztési mutató), mely az összes adósság havi mértékének a jövedelem hányadosában kifejezett mértéke. Fontos, hogy a törlesztőrészlet pár ezer forintos emelkedése is hatással lehet erre a mutatóra. Ezeken túl a fogyasztási cikk ára is növekedhet, ami szintén magasabb törlesztési kötelezettséget jelent. Az előbbi mutató mellett a bankok alkalmazhatnak és alkalmaznak is további eszközöket a kockázat mérséklésére. A gazdasági körülményeket folyamatosan figyeljük, ennek függvényében döntünk majd az esetleges szigorításról, de ez nyilván nem egyik napról a másikra fog megtörténni” – mondja a szakember.

Így járjunk el körültekintően

„Összességében jelen helyzetben azt javasolnánk az ügyfeleinknek, hogy amennyiben a felvenni kívánt hitel éppen belefér a költségvetésükbe, és nem várható a jövedelem növekedése, vagy a jövedelmet terhelő kiadások csökkenése, a hitel felvétele előtt önmaguk is mérlegeljék, hogy a havi kiadásuk emelkedése jelenthet-e gondot a hitel visszafizetésénél.

Szöveg: Kovács Vera

Kiemelt kép: AdobeStock