Riport

Lábosok helyett pénzt kért a születésnapjára a nyugdíjas nő: 79 éves korára 181 milliót gyűjtött, erre költötte

Lábosok helyett inkább pénzt kért a születésnapjára a barátaitól. A nyugdíjas nő akkor még nem sejthette, hová vezet a döntése, és mi lesz 181 millió forint sorsa.
Anja Luoma

Parfüm, robotgép, könyv, egy szép kardigán, egy üveg jó bor, talán színházi belépő – a legtöbbünk valami ilyesmire számít az ötvenedik születésnapjára a barátaitól. Vagy valamilyen konyhai eszközre, példéul egy új lábosra? A finn Anja Luoma éppen ez utóbbiból kapott nem is egyet az ő kerek évfordulójára. 

Tíz évvel később viszont úgy döntött, köszöni, neki már tényleg nincs szüksége több edényre. Inkább azt kérte a családjától és a barátaitól, hogy az ajándékára szánt pénzt adják oda, talál majd neki hasznosabb felhasználási módot, mint pár új edénykészlet.

Valószínűleg akkor még ő maga sem sejtette, hová vezet majd ez a döntés.

A finn nő ma 79 éves, és nem magára, hanem jótékony célra fordította a születéanpi ajándék helyett neki küldött összegeket. Anja húsz éve jár vissza Afrikába, az általa alapított szervezet azóta összesen mintegy 500 ezer eurót, azaz körülbelül 181 millió forintot gyűjtött össze – tulajdonképpen az ő születésnapi ajándékaiból. A pénzből többek között két iskola és négy tanári lakás épült Malawiban.

A finn Anna magazin írása szerint Anja Luoma története nem egy tehetős nyugdíjas nagyvonalú gesztusáról szól. Sokkal inkább arról, hogyan lett egyetlen születésnapi ötletből húsz évig tartó küldetés.

A 60. születésnapján nem ajándékot kért, hanem adományt

Az egész tulajdonképpen az 50. születésnapján kezdődött. A nyugdíjas asszony akkor fazekakat és lábasokat kapott ajándékba. Utólag meglehetősen gyakorlatiasan gondolkodott a dologról: úgy érezte, ha egy ötvenéves embernek addigra nincsenek megfelelő edényei, néhány új fazék valószínűleg már nem fogja gyökeresen megváltoztatni az életét.

Ezért elhatározta, hogy a következő nagy kerek születésnapja egészen más lesz.

Hatvanéves korára ismerősökön keresztül megismerkedett egy malawi férfival, és egyre többet hallott arról, hogyan élnek az emberek az ország szegényebb vidékein. A születésnapjára meghívót küldött a rokonainak és barátainak, de ezúttal bankszámlaszámot is mellékelt hozzá. Azt kérte, ajándék helyett adományozzanak.

Már az első hívó szóra is mesés összeg, 7000 euró, azaz mai árfolyamon körülbelül 2,54 millió forint gyűlt össze. Anja azonban nem egyszerűen továbbküldte valahová a pénzt, elutazott Malawiba.

Ezt olvastad már? A 65 éves Marleen és a 64 éves André egy apró magyar faluban kezdett új életet Megnézem

A 65 éves Marleen és a 64 éves André egy apró magyar faluban kezdett új életet (Forrás: HLN)

Megkérdezte a helyi nőket, mire lenne igazán szükségük

A születésnapi adományt eredetileg valamilyen helyi, hasznos célra akarta fordítani. De nem ő találta ki Finnországból, hogy mire van szükség Afrikában és segélyszervezetekkel sem vette fel a kapcsolatot. Megkérdezte inkább Nanchiri falu asszonyait.

Kültéri környezetben készült fényképen egy idős, fehér hajú ember áll két gyerek mögött. A gyerekek nagyméretű, piros-fekete kockás takarókat tartanak a kezükben, a háttérben fák és egyszerű épületek láthatók anja luoma
Malawiban az adományok nagyon konkrét segítséget jelentenek: a történet szerint a támogatott gyerekek kétévente nagy takarót is kapnak, amely alatt akár az egész család elfér éjszakára (Forrás: Anna.fi)

A válasz talán nem az volt, amire számított: a nők egy saját malmot kértek. Az asszonyok ugyanis, ha jobb lisztet szerettek volna, 33 kilométert kellett gyalogolniuk a legközelebbi malomig, majd ugyanennyit vissza. Ha pedig ott kellett éjszakázniuk, otthon még kellemetlen kérdések is várták őket.

Anja Luoma ezért malmot szerzett a falunak.

Csakhogy amikor személyesen megtapasztalta, milyen körülmények között élnek az emberek Nanchiriben, már nem tudott egyszerűen hazamenni és úgy folytatni az életét, mintha semmi sem történt volna.

Hamarosan támogatható gyerekeket keresett a rokonainak, majd létrehozta a Malawin kummit nevű egyesületet. A szervezet fénykorában mintegy 150 támogató segítette a munkát, és legalább ennyi gyerek taníttatásához járultak hozzá.

Két iskola és négy tanári lakás épült a pénzből

Anja az elmúlt húsz évben, a koronavírus-járvány időszakát leszámítva, szinte minden tavasszal visszatért Malawiba.

Ez még egy fiatal utazónak sem feltétlenül kényelmes kiruccanás. Finnországból Stockholmon keresztül az etióp fővárosba, Addisz-Abebába repül, onnan Malawi fővárosába, Lilongwébe. Ezután többórás buszút következik Blantyre felé, majd újabb hosszú autózás a hegyeken át.

Amikor megkérdezték tőle, hogyan bírja mindezt közel nyolcvanévesen, az Annának adott válasza talán az egész történetéből a legjobban jellemzi őt:

„Nem is bírom. Csak megyek.”

A két évtizedes munka alatt az általa alapított szervezet már körülbelül 500 ezer eurót, vagyis jelenlegi árfolyamon nagyjából 181 millió forintot gyűjtött össze.

Ebből Anja két iskolát és négy lakást építtetett a tanároknak. Saját pénzéből egy kis házat is épített magának. Az első két évben ugyanis még sátorban aludt, amikor Malawiban dolgozott.

Ezt olvastad már? B. Lukács Andrea (Andy) Megnézem

B. Lukács Andrea (Andy) 67 évesen lett digitális nomád (Forrás: B. Lukács Andrea)

Használt laptopokat is visz a malawi diákoknak

Az iskolák felépítésével nem ért véget a történet. Amikor a nyugdíjas asszony Malawiba indul, használt ruhákat és adományként kapott laptopokat is visz magával. A számítógépeket a fia teszi használhatóvá az út előtt, Anja pedig felső tagozatos és középiskolás diákokhoz juttatja el őket.

Ennek nagyon prózai oka van. Nanchiriben és környékén vannak olyan középiskolás diákok, akiknek még tankönyvük sincs, miközben az iskolában már rendelkezésre áll áram és wifi. Egy működő, akár régebbi laptop ezért egészen mást jelent ott, mint amikor nálunk lecserélünk egy lassú gépet egy újabbra.

Anja Luoma számára pedig éppen a gyerekek reakciója jelenti az egyik legnagyobb elégtételt:

„A gyerekek annyira büszkék arra, hogy iskolába járhatnak. Nekem ez a fizetség.”

Ezt olvastad már? Biciklivel Kortalanul program Megnézem

Egy kis vidámság a nyugdíjasoknak (Forrás: archív)

A 70. születésnapjából is adománygyűjtés lett

Ha valaki azt hinné, hogy a hatvanadik születésnapi gyűjtés egyszeri ötlet volt, Anja a következő kerek évfordulón is rácáfolt.

A 70. születésnapjára 70 eurós, mai árfolyamon körülbelül 25 ezer forintos belépőjegyeket árult. Cserébe volt étel, ital, program és tánc, a bevétel viszont megint a segítő munkát támogatta.

Idővel mások is csatlakoztak. A porvoói Hamarin általános iskola futórendezvényekkel gyűjt pénzt Malawira, egy helsinki középiskola pedig munkanap-akcióval járul hozzá a támogatáshoz.

Anja Luoma
Egy születésnapi ötlettel kezdődött minden, később pedig már két iskola felépítéséhez és gyerekek taníttatásához is hozzájárult az évekig tartó gyűjtés Malawiban (Forrás: Anna.fi)

Anja Luoma közben ügyel arra is, hogy a szervezet költségei alacsonyak maradjanak, hogy minél több pénzt fordíthasson jótékony célra. A fix kiadásokat igyekszik évente 300 euró alatt tartani, ez kevesebb mint 109 ezer forint. Saját utazásait, ott-tartózkodását és malawi házának építését maga fizette és fizeti a mai napig.

Ebben korábbi szakmai tapasztalata is jól jön ebben a takarékos gazdálkodásban: éveken keresztül tanult gazdasági és pénzügyi területen, és korábban egy magánvállalat gazdasági vezetőjeként dolgozott.

Csak 66 évesen vonult nyugdíjba. És tulajdonképpen ekkor gyorsult fel igazán az új élete.

„Ez az én nyugdíjas hajrám”

A segítő munka persze messze nem romantikus történet. Anja maga is beszél arról, milyen nehéz megbízható embereket találni, a helyszínen pénzügyeket intézni és éveken keresztül működtetni egy ilyen rendszert. Keresi azt is, aki egyszer majd továbbviszi a munkáját, de egyelőre nem talált megfelelő embert.

„Voltak romantikus lelkek, de amikor meghallották, milyen ez a munka valójában, már nem érdekelte őket” – mondta.

A saját megfogalmazása sokkal találóbb minden hangzatos küldetéstudatnál:

„Ez az én nyugdíjas hajrám.”

Malawi megváltoztatta azt is, amit a szegénységről gondolt

 

A húsz év nemcsak azokon változtatott, akik segítséget kaptak. A nyugdíjas nő is egészen másképp kezdett gondolkodni arról is, mit jelent valójában nélkülözni.

Kilencgyerekes családban nőtt fel Dél-Ostrobothniában, egy Myrkky nevű kis faluban. Édesapja télen Svédországban dolgozott erdőmunkásként, hogy taníttatni tudja a gyerekeit. Bár étel mindig jutott az asztalra, korcsolyát például soha nem kaptak, ezért Anja gyerekként azt hitte, hogy szegények. Nála akkor ez volt a mérce.

Aztán Malawiban értette meg, hogy mit is jelent szegénynek lenni és annak mennyire nincs köze egy korcsolyához.

„Mindig volt ruhánk és ennivalónk, járhattunk iskolába, és biztonságban voltunk. Az nem volt szegénység, mert most már tudom, mi a szegénység.”

A helyi életnek vannak olyan részei is, amelyekkel ennyi év után sem tudott megbarátkozni. Különösen nehéz neki, amikor idősebb malawiak letérdelnek előtte. Ő ezt az ország gyarmati múltjával és a fehér emberekhez kapcsolódó régi alá-fölérendeltséggel magyarázza.

Mint mondja:

„Ezt egy pohjanmaai ember egyszerűen nem bírja elviselni.”

Ezt olvastad már? Megnézem

Modern eszközök nélkül is szép és precíz munkát végez

Közel a nyolcvanhoz sem készül megállni

Anja Luoma jövő áprilisban tölti be a nyolcvanat. A szervezete már neki is jelez: különböző egészségi problémái vannak, ezért tudatosan próbálja fenntartani az erőnlétét. Hetente háromszor jár edzőterembe szeniortornára.

A barátai már mondták neki, hogy őrültség lenne újabb afrikai útra vállalkoznia, de egyelőre úgy tűnik, ez nem különösebben hatja meg. A következő tavasszal, ha az egészsége engedi, ismét Malawiba készül, ezúttal már saját biztonsági kísérővel.

Anja hatvanéves volt, amikor belevágott abba a munkába, amely végül nyugdíjas éveinek egyik legfontosabb részévé vált. Azóta eltelt csaknem húsz év, összegyűlt körülbelül félmillió euró, felépült két iskola és négy tanári lakás, gyerekek kaptak lehetőséget a tanulásra.

Ő pedig még mindig megy.

„Végül minden elrendeződik. Ha még nem rendeződött el, akkor még nincs vége”

– foglalta össze életfilozófiáját.

Ajánlott videó

Előfizetés

Fizessen elő magazinunkra!

RÉSZLETEK