Egészség Riport

Így kell valójában eltávolítani a kullancsot: az sem baj, ha beszakad a feje a bőrbe

Az olajat messzire kerülje el, és felejtse is el egy életre, mert több kárt okoz vele, mint amennyit használ. Különösen, hogy lényegében nem használ semmit.

Hiába csak nem olyan régen kezdődött a jó idő, a ­kullancsszezon valójában már rég tart. A szakértők szerint jó ideje nem lehet meghatározni, mikor van eleje és vége. Télen az enyhe időben, ­hótakaró hiányában a rovarok könnyedén áttelelnek, így aztán szinte egész évben védekeznünk kell ellenük. Áprilistól júliusig, majd szeptembertől novemberig a legaktívabbak – de a kánikulát ők is nehezen viselik.

Nem úgy csíp, mint a szúnyog

A 42 hazai fajból 12 fertőző. Nem kell tehát nagyon megijednünk, ha kullancsot találunk magunkban vagy gyerekünkben – nagy a valószínűsége, hogy ártalmatlan. De mivel ezek a vérszívók a terjesztői a Lyme-kórnak és az agyvelőgyulladásnak, elővigyázatosnak kell lennünk. Főleg, mert most már nemcsak erdőkben, mezőkön, vagyis a civilizációtól távol, hanem a városi parkban vagy akár a kertünkben is találkozhatunk velük. Nem a csípéssel okoznak bajt, hanem azzal, hogy vérszívás közben a nyálukkal vírusokat, baktériu­mokat juttatnak a szervezetünkbe. Azt kell elkerülnünk, hogy ez megtörténjen. Sajnos a csípést meg sem érezzük, így legtöbbször nem is tudjuk, mikor történt.

Gyakori tévhitek

A kullancs a fák lombjai közül „ugrik” a nyakunkba. NEM IGAZ! A bokrok alján, a magas fűben, az árnyékban húzódik meg, onnan sodródik a lábunkra.

A kullancsot olajjal vagy zsírral meg kell fullasztani, így magától is kijön. NEM IGAZ! Mielőtt megfulladna, belénk öklendezi a kórokozókat, éppen ekkor fertőz meg. Inkább szedjük ki gyorsan, ha a feje netán beszakad a bőrünkbe, azzal nem tud ártani.

Menjünk egész biztosra!

Kiránduláskor viseljünk zárt ruhát, és fújjuk vagy krémezzük be magunkat valamilyen riasztóval. Nézzük meg azt is, mennyi ideig tart a szer hatása, és ismételjük gyakran. Vannak ultrahangos kullancsriasztók is. Bármelyiket használjuk, fontos tudni, hogy ezzel csökkenthetjük a kockázatot, de teljesen nem nyugodhatunk meg. A legbiztosabb védekezés, ha kirándulás, játszóterezés után, fürdésnél alaposan átvizsgáljuk a bőrt. A kullancs szereti a hajlatokat (a köldököt különösen!), de még a hajas fejbőrt is. Állatainkban is megtelepedhetnek, és náluk is súlyos betegségeket okozhatnak. A vírusos agyvelőgyulladás ellen létezik védőoltás, érdemes élni vele. Ha a csípést követő napokban lázat vagy céltáblához, kokárdához hasonló bőrpírt tapasztalunk, forduljunk orvoshoz!

Egzotikus betolakodók

A globális felmelegedés következtében olyan állatok is megjelentek itthon, amelyek korábban nem. Ilyenek a Hyalomma kullancsok is, amelyek Afrikában élnek, de a vándormadarakkal Magyarországra is megérkeztek. Ez egyébként korábban is megtörtént, csak akkor még nem élték túl a telet. Mostanában azonban a jelek szerint kezdik jól érezni magukat nálunk, sőt szaporodni is képesek. Súlyos betegségek vírusát terjesztik, például a kongói vérzéses lázét és a tífuszét. Az ELTE kutatói, akik a faj itthoni terjedését vizsgálják, azt kérik a kirándulóktól, hogy jelezzék, ha nagyobb (legalább 6 mm-es), gyorsan mozgó, csíkos lábú kullancsot látnak. A kutatás első évében mindössze két Hyalomma példányt azonosítottak Magyarországon, 2022-ben viszont kilenc példányról érkezett bejelentés. A terjedés tehát egyelőre nem gyors, így nincs értelme a trópusi betegségektől rettegni – de azért sajnos számolnunk kell vele, így a kullancsok elleni óvintézkedéseket érdemes komolyan venni.

További információk róla is a www.kullancsfigyelo.hu ­weboldalon találhatók.