Szinte minden létező díjat megkapott, rangos állami kitüntetések birtokosa, mégis szomszédlány-típus maradt. Kedves, mosolygós, temperamentumos, érzékeny nő, két lábbal a földön jár, megközelíthető és segítőkész. Mint mondja, egy pillanatra sem feledi a gyökereit. Erika többek között ezért is vállalta el a The Voice coachingfeladatait. Mert annak idején ő is egy ismeretlen kislány volt, akit az énektanára küldött el egy operaházi válogatásra.
Odafigyel Bibi bölcs szavaira
„Az én pályámon, a komolyzene egyébként hosszadalmas ranglétrája ellenére, nagyon gyorsan történt minden – meséli Miklósa Erika. – A Magyar Állami Operaház 19 évesen szerződtetett, én lettem minden idők legfiatalabb magánénekese. Addig csak egyetlen áriát tudtam, bár azt sem végig, az Éj királynőjét, ezzel felvételiztem az Operába. Aztán járni kezdtem az utamon, amihez rengeteg kitartás, szorgalom, tudatosság kellett. Most, a The Voice friss felfedezettjeinek szeretném átadni ezeket az értékeket, köztük azt, hogy soha nem szabad felülni a pillanatnyi sikernek, és elszállni. A szerénység, az alázat és a hosszú távú építkezés visz előre a szakmában.”
A világ legnívósabb színpadjait megjárt énekesnő azt mondja, fiatalkora óta olyan barátokkal veszi körül magát, akik őszinte tükröt tartanak elé, ami nagyon fontos a személyiségfejlődésében.
„Ha elhinném magamról, akár csak egy pillanatra is, hogy én vagyok az istennő, egész biztosan két perc alatt lerántanának a földre – árulja el. – A színpadon tündöklő énekesnő és az olykor bizonytalan, sebezhető, érzékeny Erika jól megvannak és elférnek bennem. Itthon inkább az utóbbi vagyok. Számomra fontos, hogy mindig önmagam maradjak. Egy csinált, álságos karakter hosszú távon lelepleződik, kipukkan, mint egy lufi. Nem működik más, csak az önazonosság. Időnként komoly önvizsgálatot tartok, emellett kikérem a férjem, a barátaim véleményét és a kislányom, Bibi bölcs szavaira is odafigyelek. Sosem felejtem el, amikor egy alkalommal otthon gyakoroltam, ő pedig megállt előttem csípőre tett kézzel, és azt mondta: ’Anya, most itthon vagy, ez nem színház, velem foglalkozzál!’ És milyen igaza volt! Nemcsak énekesnőként, de hétköznapi nőként is a legfontosabb feladatom, hogy ügyesen menedzseljem az életünket, és a törődésben senki ne szenvedjen hiányt. Ez óriási kihívás, de valahogyan megoldom, ahogyan a feleségek és anyukák általában.”
Szeret másoknak segíteni
A koncertmentes időszakokban nagyon szeret civilként élni, és szüksége van a természet közelségére. Nem véletlen, hogy korábban sok éven át Bakonykútiban élt, egy ideje pedig a Velencei-tóhoz közel lakik a családjával.
„A hétköznapokon átlagos nő vagyok, és szeretem ezt. Jó érzés elvegyülni az emberek között, reggelente piacra járni, sütni-főzni, kirándulni a családommal, és nagyon fontosak számomra a női közösségek. El is mondom, miért. Bakonykútiban például 15 éven át tartottam tornát a helyi asszonyoknak. Ott nagyon sok nőket érintő tabutémát megvitattunk, amitől időről időre könnyebb lett a lelkünk. Az egyik hölgy például elárulta, milyen teát kell inni, amikor jelentkeznek a klimax tünetei, aminek az elmúlt években igen nagy hasznát vettem. Ezekről a dolgokról igenis beszélni kell, mert együtt mindent könnyebb átvészelni, ráadásul hasznos tippeket is kaphatunk egymástól. Jó néhány fontos nő van az életemben, és lényeges számomra, hogy az engem kedvelő közönség is tudja: a hétköznapokban én is csak Erika vagyok, aki éppen olyan problémákkal küzd, mint bárki más ebben a korban” – említi, és hozzáteszi, annak idején azért beszélt nyíltan kislánya, Bíborka örökbefogadásról, mert ez egy olyan helyzet, amivel párok ezrei találják szembe magukat, és természetes, hogy rengeteg bennük a kérdés.
„Ismertnek lenni felelősség is. Számít, mit közvetítünk, és mit osztunk meg magunkról. Én csakis olyat, amivel másoknak segíthetek” – mondja.
Nem volt plasztikai műtétje
A korkérdéssel sem lehet zavarba hozni. Büszkén vállalja, hogy 53 éves, ahogyan azt is, hogy nem végeztetett magán szépészeti beavatkozásokat.
„Nem kivételezik velem a Jóisten, én is öregszem – nevet Erika. – Persze, ahogy telnek az évek, fontos, hogy ápoltak maradjuk, de ha megpróbáljuk megállítani az időt, az egyre rosszabb lesz. A fiatal lányok legyenek fiatal lányok, a korosodó asszonyok pedig korosodó asszonyok. Amit pedig idővel a tükörben látunk, az megmutatja, hogyan éltünk. Én például szeretem a szemem és a szám körüli ráncokat. Minden küzdelmem ott van bennük, de a sok-sok nevetésem is. Sosem spórolok a mosollyal! Ráadásul az éneklés is elvégzi a bőrömön a maga munkáját, erősíti a mimikámat, így hát bármilyen beavatkozás felesleges lenne, mert egy héten belül ugyanott tartanék. Különben pedig én nem a ráncaimmal foglalkozom, hanem a hivatásommal és a szeretteimmel. A színpadi képeim mellett simán kiposztolom a hivatalos oldalamra a smink és retusálás nélküli fotóimat, mert fontosnak tartom, hogy a nők lássanak ilyen példát is. Máskülönben üveges tekintetű, egyformára szabott arcú és feltöltött szájú emberekkel lesz tele a világ. Kár lenne, mert minden szép, ami egyedi. Meg kell őriznünk, amitől önmagunk vagyunk.”
fotó: Olajos Piroska, RTL, MTI, Privát
