Szeptemberben, Mária-napkor hívők sokasága imádkozik a celldömölki Máriához. A szobor a messze földön híres ausztriai zarándokhely, Mariazell fő kincsének hiteles mása – a város neve is utal az osztrák településre. A szép, barokk kegytemplom története is maga a csoda.
„Tornyainak magassága 45 méter, összesen öt harang lakik bennük, a bejárat fölött pedig Szent Annának, Szűz Mária édesanyjának a szobra látható” – mesél a részletekről kísérőnk, Kiss Ernőné Szekér Katalin, aki jól ismeri a templom történetét.
„A bejárat mellett látható egy márványtábla, amely a Szűzanya egyik csodájának állít emléket. 1945. február 13-án 13 óra 13 perckor szőnyegbombázás érte a városunkat, 52 bomba és két légi akna esett ide, kettő közvetlenül a templomtorony tövébe, de Szűz Mária nem engedte, hogy leomoljon a torony.”
Lábak és szemek is rendbe jöttek itt
Különleges energiák bizsergető, melegítő hatását érezni a templom padsorai között. A csodatévő Mária-szobor, amelyet ünnepekkor díszes ruhába öltöztetnek, az oltár köré épített kápolnában áll. A története külön regény. Vak Béla király már a 12. században telepített ide bencéseket. Templomot is emeltek, amit a környék Mária-hívői gyakran látogattak. De jött a török hódoltság, és a hely majdnem elnéptelenedett, csak néhány szerzetes őrizte a hit lángját. A törökdúlás után lassan éledt újra az egyház. A régi Mária-szobrot elmenekítették, a ma is látható Szűz Máriát, a templom fő értékét egy Koptik Odó nevű cseh bencés szerzetes hozta. 1739-ben érkezett ide, a hátán a mariazelli Mária-szobor másolatával, amelyet a régi, 12. századi templom oltárára helyezett. Később a közeli Ság-hegyen emelt egy kis épületet, oda vitte fel, és naponta feljárt hozzá imádkozni. Templom itt nem épülhetett, de a terület ura, Erdődy gróf tanácsára az egyházi birtok egy magasabb pontján felállíthatott egy másik kápolnát.
A hívek mindenhova követték. Az épülettől néhány méterre a szerzetes kutat ásatott. Ekkor történt az első nagy csoda, amikor egy hatalmas kő ráesett a kútásó nyakszirtjére. Az orvos azt mondta, a férfi nem éli túl, ácsolhatják a koporsót. Koptik azonban három napig föl sem állt, imádkozott a Szűzanyához, hogy segítsen a kútásónak, aki végül meggyógyult. A csodálatos felépülésnek híre ment, és megindultak a zarándoklatok. Előbb ötvenen, majd ötszázan, később már akár ötvenezren tolongtak és imádkoztak a szobor körül. A híres kő ma is látható a templom kegytárában, egyik oldala már egészen simára kopott a hívők hálás kezétől.
„A csodák sora nem ért véget – mondja Kati. – Kisbabák születése, kezek, lábak, szemek gyógyulása fűződik a zarándokhelyhez. A kegytárgyakat, amiket a gyógyult emberek hoztak, mind lehet látni a templomban.”
Aranyköntös a hercegnőtől
Amikor a zarándoktömeg hatalmasra duzzadt, az akkori püspök, gróf Zichy Ferenc elküldte a papjait, nézzék meg, mi történik itt. Látták, hogy igazi lelki élet zajlik. Eljött maga a püspök is, és rögtön az akkori pápához, XIV. Benedekhez fordult engedélyért. Csodaügyben szigorú vizsgálatokat folytattak le, hogy ellenőrizzék, nincs-e szó csalásról, de mindent rendben találtak. Végül dekrétumot adtak ki, mai szóval „legalizálták” a búcsújáró helyet. Onnantól került pénz a mai Nagyboldogasszony-templomra is, amelyet 1747 márciusában kezdtek építeni, és 1748 szeptemberében már esküvőt tartottak benne.
Még nem volt teljesen kész, amikor Erdődy gróf felesége, Esterházy Terézia hercegnő pénzt adott Koptik Odónak egy külön szentély építésére, ahol Mária ábrázolása helyet kaphatott. Ő maga pedig egy csodálatos, rubint kövekkel kirakott arany ruhát adományozott a Szűzanyának, és ezzel elindította a ruhaajándékozás szokását. A szobrot csak bizonyos jeles alkalmakkor, ünnepeken láthatjuk új ruhában. Adventkor, karácsony előtt mélylila vagy bordó, húsvét után fehér ruha kerül rá. A többi, nem kevés öltözet a hívők ajándéka, ezeket szekrényben kiállítva őrzik.
Virrasztással ünnepeltek
A mostani Mária-búcsúra is rengeteg zarándok jött el. Ilyenkor szentmisék, szentségimádások, gyertyás körmenetek követik egymást. Az ünnepi programot idén Németh Zoltán plébános úr szervezte.
„Igazi megtisztulás ez a híveknek – mondja Kati. – Volt éjszakai virrasztás is, szombatról vasárnapra. Szombat délután jöttek a búcsúsok, este 6-kor volt az első szentmise, utána éjfélkor is sor került rá. Az esti és a reggel 10 órás szentmisék után körmenet indult a templomon kívül, a városban. A zenei program részeként idén a Sárvári Vonósok adtak koncertet, gyönyörű volt. Vasárnap délelőtt 10 órakor az ünnepi főmisén vehettek részt az imádkozni érkezők. Utána vendégül láttuk a zarándokokat a kolostorban, a hívek adományából. Itt minden önkéntes munka eredménye. Bőkezűek a vendéglátók, sok süteménnyel, kávéval kedveskedtek. A Szűzanya névnapi búcsúja mindig igazi ünnepe a templomunknak.”
fotó: Ambrus Marcsi