„A térdízület az egyik legnagyobb ízületünk, ám nem mozog annyi irányban, mint a boka vagy a csípő. E két szomszédos területtel viszont összefüggő rendszert alkot, így az itt jelentkező tünetek sokszor a láb általános egészségi állapotáról is árulkodnak” – mondja szakértőnk, Takács Kinga mozgásterapeuta, a Movement Clinic alapítója. Ezt az ízületet a sípcsont és a combcsont mellett két C alakú porclemezke, az úgynevezett meniscus és a térdkalács, latin nevén a patella alkotja, melyeket több szalag köt össze. Az egészet ízületi tok veszi körbe, melynek feladata a térd mozgásának szabályozása és a teljes rendszer védelme.
Kopás, gyulladás, sérülés
Takács Kinga szerint a fájdalmas tünetekkel járó problémák egy részéért a sérülések, például a sportsérülések a felelősek. Ennél sokkal gyakoribb azonban az a senkit nem kímélő állapot, amikor az idő múlásával az ízületet borító porc lassanként elkopik, az addig sima felszíne megrepedezik, majd degeneratív elváltozások keletkeznek rajta. Amikor ilyenkor egymáshoz érnek a sérült csontvégek, az igen komoly fájdalomhoz vezet. A térd fájdalmával járhat ezenkívül a nyáktömlő gyulladása (az úgynevezett bursitis), és a térdhajlatban kialakuló, folyadékkal telt, úgynevezett Baker-ciszta is.
Az egyensúlyból kibillenve
A gyulladásos térdbetegségek szempontjából az életkor teljesen közömbös, bármilyen korosztálynál kialakulhatnak. A többi térdbetegség azonban bizonyos korosztályokban gyakrabban fordul elő. Gyermekkorban a csontok növekedése okozhat átmeneti problémát, illetve a lúdtalp és más láb-diszfunkciók rónak terhelést erre a területre. Az aktív életet élő fiatal felnőttek esetében különösen sok a túlterheléses sérülés, de a sportbalesetekből fakadó porcleválás és a különféle szalagsérülések is gyakorta fordulnak elő. Az idősebbek pedig legtöbbször a porckopás, más néven artrózis miatt fájlalják a térdüket. A kopásra az örökletes tényezők, a fizikai munka és a túlsúly is hajlamosíthat, de az is felgyorsíthatja a folyamatot, ha a boka vagy a csípő állása nem megfelelő, és ez megváltoztatja a térd tengelyállását.
„Ennek a két nagyízületnek az egészsége nem választható el a térd épségétől – mondja mozgásterapeuta szakértőnk. – Már csak azért sem, mert ha a mozgásszervrendszerünk egyik része kibillen az egyensúlyából, akkor a többi sem marad érintetlen. Ha fáj a térdünk, máshogy lépünk, máshogy terheljük a bokánkat, a csípőnket, így azok is érintettek lesznek – sőt az egyensúlytalanság akár a test más részein jelentkező fájdalmakkal is hírt adhat magáról.”
Segít a kocsonya
A fájdalmak, kopások megelőzésének legjobb eszköze a mozgás – figyelve természetesen arra, hogy ne terheljük túl magunkat.
„Az ízületi folyadékot alkotó hialuronsav akkor tud termelődni, és a többi tápanyag akkor tud bejutni és hasznosulni az ízület területén, ha azt rendszeresen dolgoztatjuk” – erősíti meg Takács Kinga. Figyeljünk oda a gyakorlatok kivitelezésére, mert a rossz technika többet árt, mint használ. Talán nem gondolnánk, de még a futás, kocogás technikáját sem végezzük ösztönösen jól. Legalább az alapmozdulatokat érdemes edzőtől, szakembertől elsajátítani, nehogy a rosszat, a károsítót ismételjük sok ezerszer. Ez különösen akkor igaz, ha nagyobb súlyfelesleget szeretnénk leadni. Ebben az esetben futás helyett egyébként jobb választás a séta vagy az úszás, amelyek kifejezetten ízületkímélő sportnak számítanak. A gyógytorna is javíthat a térd állapotán, és a megelőzésben is segít.
Ami az étrendünket illeti, a térdünk állapotára különösképp a kollagénben gazdag ételek, például a hús, a kocsonya, a csontleves van hatással. Ám ha ez kevés, étrend-kiegészítővel is bevihetjük a szervezetünkbe az ízületeink optimális működéséhez szükséges, napi 5-15 gramm kollagént.
Türelem kell a változáshoz
Amikor már panaszaink vannak, semmiképp sem spórolhatjuk meg az ortopéd orvosnál tett látogatást. Ő a képalkotó vizsgálatokat, például a röntgent vagy a mágnesesrezonancia-vizsgálatot is segítségül hívhatja, hogy felmérje, milyen állapotban vannak a porcok, a szalagok, van-e kopás vagy meszes lerakódás az ízület területén. Ilyenkor sokszor valamilyen tápanyagot, például hialuronsavat, vagy gyógyszert, például gyulladáscsökkentő hatóanyagot juttatnak be injekcióval az ízület belsejébe. Súlyos esetben akár műtétre, térdprotézisre is szükség lehet. Takács Kinga azt is megjegyzi: ha az orvosi vizsgálat nem mutat ki súlyos elváltozást, nagyon sokat segíthet a gyógytornász, a mozgásterapeuta, de a műtét vagy más kezelések utáni rehabilitációban is közreműködhetnek ezek a szakemberek.
„A szerkezeti elváltozások, illetve a nem megfelelő, egyenetlen ízületi terhelésből adódó funkcionális problémák is jól kezelhetők a szakember által összeállított gyakorlatokkal. Ehhez azonban elszántság, kitartás és türelem kell – figyelmeztet szakértőnk. – A gyakorlatokat ugyanis mindennap, rendszeresen el kell végezni, az eredményt viszont csak akkor fogjuk tapasztalni, amikor már megerősödtek az ízület mozgásában részt vevő izmok.”
Fotó: Adobestock