Minden generáció kötődik hozzá. Kamaszkora óta él a reflektorfényben, a színpad az igazi otthona. A 76 éves Kern Andrásra ma már a pályatársai is azt mondják, ő lett korunk színészkirálya. De mi a véleménye erről?
„Természetesen jólesik, de hagyjuk meg ezt az elismerést Latinovits Zoltánnak. Ezt nem lehet tőle elvenni, maradjon ő a színészkirály” – mondja szabadkozva a Kossuth-díjas színművész.
Élvezi a semmittevést
Kern nem tud leállni: tíz színdarabban játszik, hamarosan pedig egy új mozifilm, a Ma este gyilkolunk főszerepében lesz látható. De mit csinál akkor, amikor pihen?
„Nyaranta többnyire a Balatonnál vagyok. Élvezem a semmittevést. Szeretek tévét nézni, de azt ne kérdezze meg, hogy mit látok, mert fogalmam sincs. Csak ülök a tévé előtt, de néha nem tudom felidézni, hogy miről szól a film. Azt hiszem, a tévékészülék iránt van rajongásom. Engem a televízió tett ismertté: az 1962-es Ki mit tud?-on kezdődött a pályám. Akkoriban a készülék újdonságnak számított, mindenki kíváncsi volt a benne szereplőkre és az első tehetségkutató tévéműsor résztvevőire.” Kern Andrásnak fogalma sincs, milyen nem híresnek lenni, hiszen 14 éves kora óta a figyelem középpontjában áll.
„Nem hiszem, hogy a személyiségemen torzított a hírnév. Nekem senki nem jelezte, hogy megváltoztam volna. De tény, hogy mindig arra vágytam, hogy valami maradandót csináljak, hogy nyomot hagyjak magam után. Emlékezzenek rám akkor is, amikor már nem leszek, ne azt kérdezzék: ki volt az a Kern András?”
A feledés homályába biztos nem kerül, hiszen filmen, színházban és a tévében is kimagasló sikereket ért el. És ha ez nem lenne elég, hat nagylemeze jelent meg, a Lövölde tér című dala pedig örökzöld slágernek számít.
A kávéról nem tud lemondani
Mindent megkapott az élettől. Kivételes karrierje van, és közel öt évtizede tartó boldog házasságban él. De mivel lehet Kern Andrásnak manapság örömet szerezni?
„Brassói aprópecsenyével, ha jól van elkészítve. A feleségem, Judit például jól csinálja. Szeretnék még egy Unicumot és egy sört is meginni, mert 12 éve nem ittam. A gyomorvérzésem után az orvosok felettem álltak a sürgősségin, néztek egymásra, és azt kérdezték: ez az ember most meg fog halni? Arra figyelmeztettek, ha még egyszer iszom egy pohár alkoholt, akkor végem lesz. És akkor abbahagytam. De a dohányzásról és a feketéről nem tudtam lemondani. Igaz, csökkentettem az adagot, most kevesebb kávéval beérem, és áttértem az elektromos cigire, mert ezekre az apró örömökre szükségem van. Örülnék annak is, ha újra 16 éves lennék, és a Lánchídon együtt sétálnék azzal a lánnyal, aki nagyon tetszett nekem. Ő volt az első szerelmem, vagy valami olyasmi” – árulja el Kern, majd hirtelen átvált arra, hogy fiatalon filmrendező szeretett volna lenni, de a főiskolán a színész szakról akkoriban nem lehetett átjelentkezni a rendező szakra. Később mégis kipróbálta magát a kamera másik oldalán. A Sztracsatella és A miniszter félrelép mozisikereket rendezőként is jegyzi.
Általában rossz hangulata van
Hihetetlen, hogy jutott mindenre energiája, hiszen köztudottan hangulatingadozással küzd. Olykor pedig kínszenvedés számára kimenni az utcára. „Bizonyos szempontból kemény dió vagyok. Általában inkább rossz hangulatom van, mint jó. Időnként depressziós vagyok, de nem vészesen. Olyan azért előfordul, hogy elveszítem az érdeklődésemet a dolgok iránt. Régóta van ez az állapot. Emlékszem, huszonvalahány éves koromban nem akartam felkelni az ágyból. Akkor még otthon laktam a szüleimmel, apám pedig azt kérdezte, te miért nem mész el orvoshoz? Felkerestem Popper Péter pszichológust, aki kétféle megoldást javasolt. Lefekszem a kanapéjára, és kianalizáljuk, hogy a depresszióm mitől van, vagy elmegyek pszichiáterhez, aki felír nekem gyógyszert. Az utóbbit választottam, mert a másfél évig tartó pszichoanalízishez nem volt kedvem. 23 éves korom óta a depresszió hullámokban tör rám. Nem lehet megmondani, hogy mikor és miért jön elő, mindentől független.”
Szerencsére ma jókedve van, ezért a táskámból előveszek egy papírzacskót. A találkozásunk előtt a színművész kedvenc pékségében jártam. „Elfogadja?” – kérdezem tőle. „Elfogadom – mondja Kern. – De mi van benne?” „Pogácsa” – válaszolom. „Én túrós pitét szoktam venni, de estére ez is megteszi” – teszi hozzá fanyar humorral, én pedig arra gondolok, Kern ma már nem fog szabálytalanul a tilosban parkolni a Margit körúti pékség előtt. A holnapi hírek nélküle jelennek meg, és végre lesz egy nyugodt napja!
A napsütéstől óvja a bőrét
A nyár sem olyan már, mint régen. Az UV-sugárzás veszélyeire a színész is odafigyel. „Az orvos eltiltott a napozástól, mert nagyon rossz hatással van a bőrömre. Nem akarom, hogy baj legyen, ezért inkább behúzódok a házba, és csak akkor megyek ki a kertbe, amikor nem tűz olyan erősen a nap” – árulja el.
Fotó: Szabolcs László , Birton Szabolcs, Fortepan/Szalay Zoltán, privát
