Bár a fejlett országokban az 1980-as évek óta jelentősen nőtt a mellrákos betegek túlélési aránya, az esetek 5-20 százalékában a sikeres kezelés után a tumor kiújulhat – figyelmeztet a Semmelweis Egyetem. A helyileg kiújuló daganat – ami nem egyenlő az áttéttel – előfordulhat az emlőállományban, a mellkasfalban, a bőrön vagy a műtét utáni hegben.
Jelentősége
„Tapasztalataink szerint ezek a daganatok nagyon különbözőek. Egyik agresszívebb, a másik kevésbé, ezért más-más terápiát igényelhetnek. A jelenlegi irányelvek azonban hasonló kezelést javasolnak minden helyileg kiújuló emlőrák esetében. A rizikótényezőket jobban figyelembe vevő kezelésekkel javítható lenne a páciensek túlélési esélye. Ezért lehet fontos tudni, melyik helyi kiújulásnak milyen a prognózisa” – mondta dr. Kovács Kristóf Attila, a Semmelweis Egyetem Patológiai, Igazságügyi és Biztosítási Orvostani Intézetének patológus szakorvosa, a tanulmány első szerzője.
Így vizsgálták
A kutatók egy matematikus bevonásával, négy különböző gépi tanulási módszerrel 154 mellrákos beteg klinikopatológiai adatait vetették össze, Őket 11 évig követtek az első diagnózis után. Mindegyikőjüknél rendelkezésre álltak a primer és a kiújult tumor adatai is. Azt vizsgálták, hogy gépi tanulás segítségével megjósolható-e a kiújulás pontos helye. Abból pedig előre jelezhető-e a lehetséges áttétek kialakulásának valószínűsége.
- A legjobban teljesítő matematikai modell 77%-os pontossággal jelezte előre, ha a daganat az emlő megmaradt állományában következett be
- A műtéti hegben történő kiújulás előrejelzése pedig 69%-os pontosságú volt.
A tényezők között szerepelt:
- a műtéti eljárás típusa (emlőmegtartó vagy teljes eltávolítás),
- a páciens életkora a diagnózis idején,
- a daganat növekedési ütemét jelző ún. Ki67 fehérje szintje és a progeszteron receptor státusz, melynek alacsony szintje vagy hiánya kedvezőtlenül befolyásolja a betegség kimenetelét.
A kutatás másik célja, hogy előre jelezze, milyen eséllyel alakulhatnak ki távoli áttétek a daganat helyi kiújulása után.
„A szervi áttétek kialakulását a gépi tanulási modellek leginkább a kiújulás helyével, az első diagnózis és a visszatérés között eltelt idővel, illetve a kiújulás utáni terápiával hozták összefüggésbe” – tette hozzá dr. Kovács Kristóf Attila.
Hol és mikor?
Ha a daganat az emlő megmaradt állományában tért vissza, kisebb volt a kockázat, míg a mellkasfalon történő kiújulás esetén nagyobb valószínűséggel alakultak ki áttétek. A Semmelweis Egyetem kutatása arra is rámutatott, hogy ha a daganat az első diagnózist követő két éven belül újul ki, nagyobb eséllyel vezet távoli áttétekhez.
Az öt évnél később kialakuló kiújulások általában kedvezőbb prognózisú daganatokhoz köthetők, amelyek nagyobb arányban hormonérzékenyek. Az eredmények szerint a betegek egyharmadánál a daganat többször is visszatért, ami tovább növelte az áttétek kockázatát. A vizsgált 154 beteg közül 33-nál 10 év után, de volt olyan páciens, akinél 23 év elteltével újult ki az emlődaganat.
Ez is érdekelhet: Azonnal szaladj az orvoshoz, ha ezt az 5 tünetet észleled 50 év alatt: a vastagbélrák fenyeget
Fotó: AdobeStock
