Magyarországon naponta mintegy 1500 véradóra van szükség ahhoz, hogy minden vércsoportból megfelelő mennyiségben álljon rendelkezésre vérkészítmény. Ezért az Országos Vérellátó Szolgálat szigorúan megtervezett menetrend szerint napi szinten 40-60 véradást szervez.
Dr. Nagy Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat szakmai főigazgató-helyettese szerint mindenki – aki hajlandóságot érez a véradásra – találhat számára megfelelő helyszínt és időpontot.
„A vér más anyaggal nem pótolható, így a betegek vérkészítménnyel történő ellátása a véradókon múlik. Vannak olyan időszakok, amikor kevesebben jelentkeznek véradásra – ilyen például a mostani influenzaszezon vagy a karácsonyi ünnepek, illetve a szabadságolások időszaka nyáron. Ilyenkor még aktívabban szoktuk megszólítani a véradókat” – mondja a főigazgató-helyettes.
Mit kell az irányított véradáshoz tenni?
A betegek a szükséges vérkészítményeket az országos vérkészletből kapják. Van lehetőség irányított véradásra, amikor rokonok, ismerősök vagy akár ismeretlenek közösségi felhívás után egy megnevezett beteg gyógyulására adnak vért.
Ehhez a véradónak csak annyit kell tennie, hogy jelentkezéskor egy nyilatkozaton megadja a beteg nevét és TAJ-számát. Az így leadott vér az OVSz központi készletébe kerül, a kedvezményezett beteg pedig a készletből a kezelésére legalkalmasabb vérkészítményt kapja meg.
„Ez az úgynevezett támogató irányított véradás, amelynek keretében leadott vér nem kerül közvetlenül a beteghez. A véradást a számítógépes rendszerben a kedvezményezett beteg TAJ-számával rögzítjük. Amennyiben a véradástól számított 35 napon belül a kedvezményezett beteg számára annak kezelőorvosa vért igényel, a központi készletből megkapja – a támogatói véradásokkal leadott vérmennyiség keretei között – az orvosszakmailag számára legalkalmasabb vérkészítményt.
A támogató irányított véradás a kezelési várólistára nincs hatással, azonban a tervezett beavatkozás kitűzött időpontjában az irányított vér rendelkezésre fog állni” – magyarázza szakértőnk.
Ha nem szerzek vért, nem műtenek meg?
A műtét előtti véradásra való felkérés (úgynevezett irányított véradás) Magyarországon gyakori gyakorlat a tervezett, nagy vérveszteséggel járó műtétek (pl. szívműtét, ortopédiai beavatkozások) előtt, de nem jelenti azt, hogy a beteg nem kapja meg az ellátást (nem műtik meg), ha nem „szerzett” magának vért, vagyis donort.
Az irányított véradásra való felhívás és kérés nem zsarolás, hanem biztonság. A kórházak azért kérik, hogy a beteg hozzátartozói, ismerősei adjanak vért, mert vérhiány esetén az irányított véradás biztosítja, hogy a műtéthez szükséges vérkészítmény időben rendelkezésre álljon.
Ha nincs vér, nincs műtét sem? Bár a jogszabályok szerint az ellátás nem függhet a hozott vér mennyiségétől, gyakorlati tapasztalatok szerint a súlyos vérhiány miatt előfordulhat, hogy a műtétet elhalasztják.
Sürgősségi ellátásnál, azaz életmentő beavatkozásoknál soha nem feltétel a vér donor biztosítása.

Ki adhat vért, és miről kell nyilatkoznia?
Támogató véradó az a személy lehet, aki minden tekintetben megfelel az általános véradókkal szemben támasztott követelmények. Véradás előtt kérdőívben kell nyilatkozni az
- egészségi állapotukról,
- betegségeikről,
- a szedett gyógyszereikről,
- továbbá a fertőzésátvitel szempontjából kockázatos: szexuális szokásaikról, életvitelükről, külföldi utazásaikról, életük eseményeiről.
„A kérdéseket jogszabályi előírásoknak megfelelően, nemzetközi ajánlások alapján, a vért kapó betegek és a véradó saját egészségének védelme érdekében tesszük fel.”
Ezt is érdemes elolvasni
Ha konkrét személynek szánjuk a vérünket
Az irányított véradás egy másik fajtája a közvetlen véradás, amikor valaki egy konkrét személynek adja a vérét. Az emberi vércsoportok sokfélesége miatt azonban kicsi annak az esélye, hogy rokonok, ismerősök vére egy beteg kezelésére közvetlenül legyen alkalmas, ezért ezt a típust szakmailag elavultnak tartják a szakemberek.
Jó tudni!
- Az Országos Vérellátó Szolgálat telefonos applikációján keresztül is tájékozódhatunk a hozzánk legközelebb lévő véradási helyszínről vagy a legközelebbi esemény időpontjáról.
- Közel fél éve, szeptember végén egyszerűsödött a véradást megelőző adminisztráció folyamata. Személyazonosításkor a véradók a lakcímkártya és a TAJ-kártya bemutatását a DÁP (Digitális Állampolgárság Program) alkalmazással is helyettesíthetik.
- Szintén szeptembertől változott a középiskolai közösségi szolgálatba beszámítható tevékenységek köre, így már a véradás is elszámolható közösségi szolgálatként. A 18. életévüket betöltött tanulók esetében egy véradási alkalom 4 óra közösségi szolgálatnak felel meg.
Ez is érdekelhet: Tízezreket fizethetsz, ha így teszed fel a bicikliket a kocsidra: a rendőr simán megállíthat érte
Fotó: Adobe Stock


