Egyes kutatások a baromfihúsban és a tojásban is találtak mikroműanyagokat. A jelenség nemcsak környezetvédelmi, hanem állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági kérdéseket is felvet.
A mikroműanyagok eddig elsősorban a tengerek kapcsán kerültek a figyelem középpontjába, ám újabb vizsgálatok szerint a szárazföldi állattartás sem mentes a problémától – írja a Vince.
Már a baromfi is érintett lehet
A baromfiágazatban eddig leginkább a takarmányárak, valamint a járványok jelentettek komoly kihívást. Most azonban egy új tényező miatt aggódnak a gazdák.
Az orosz állategészségügyi hatósághoz tartozó VGNKI kutatói szerint a mikroműanyagok már bekerülhetnek a baromfi ágazatba. A részecskék jelenlétét kimutatták már brojlercsirkék húsában és tojásban is.
Kihangsúlyozták: nem extrém körülmények között végzett kísérletekről van szó. Olyan koncentrációkkal dolgoztak, amik a környezetben reálisan előfordulhatnak.
Hogy jut műanyag az állatok szervezetébe?
A mikroműanyagok apró, szabad szemmel nem látható részecskék. A műanyag ugyanis nem tűnik el az idő múlásával, helyette egyre kisebb részekre esik szét, amik aztán a talajban, a vízben és a levegőben is jelen lehetnek.
A baromfik szervezetébe bekerülhetnek:
- takarmánnyal
- belégzéssel
- szennyezett környezetből
- állattartásban használt műanyag eszközökből
Milyen hatásai lehetnek?
Kutatások szerint a mikroműanyagok jelenléte összefüggésbe hozhatók az állatoknál fellépő különböző egészségügyi problémákkal. Ilyen lehet például az emésztőrendszer károsodása, idegrendszeri elváltozások és egyéb agyszöveti sérülések.
A vizsgálatok szerint a részecskék a máj működésére is hatással lehetnek, így kapcsolatba hozhatók a zsírmáj kialakulásával. Ez az állatoknál gyengeséget, levertséget és teljesítményromlást okozhat.
A szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy a mikroműanyagok más káros vegyületeket is magukhoz köthetnek, vagyis a szennyezési kockázat időnként összetettebb lehet, mint gondolnánk.
Ez is érdekelhet
Itthon még jobban kell figyelni
Magyarországon a baromfi számít a legnépszerűbb húsfélének: évente átlagosan egy ember 36 kilogrammot fogyaszt belőle. Lásd, összehasonlításképpen: sertéshúsból nagyjából 29 kilogramm jut egy főre.
Éppen ezért különösen fontos az élelmiszerbiztonság kérdése.
Szerencsére az Európai Unióban egyre nagyobb figyelmet kap a mikroműanyagok jelenléte az élelmiszerláncban. Bár a témával kapcsolatban már több fontos döntés is született, a baromfiágazatra vonatkozó egységes ellenőrzési rendszerek és határértékek még folyamatosan alakulnak.
Egyéb húsokat is érint
A probléma nem kizárólag a baromfit érinti. Nemzetközi kutatások szerint szarvasmarhák, sertések és tenyésztett halak esetében is találtak már káros részecskéket a takarmányban, vagy az adott állat bélrendszerében. A biztos megoldás jelenleg a megelőzés: a takarmányok szigorúbb ellenőrzése, valamint a műanyag eszközök állapotának rendszeres vizsgálata.
