Amikor valaki belép egy olyan irodába, ahol papírok, jegyzetek, kávésbögrék és félbehagyott ötletek borítják az asztalt, hajlamos rögtön ítélkezni: „Micsoda rendetlenség!”. Csakhogy a pszichológusok szerint nem biztos, hogy a széthagyott munkakörnyezet a fegyelmezetlenség jele. Sőt, bizonyos esetekben éppen a kreatív gondolkodás egyik mellékhatása, vagyis inkább megnyilvánulása lehet.
Természetesen a rendetlenség önmagában nem tesz senkit okosabbá. A kutatások azonban arra utalnak, hogy a túlzottan steril környezet és a kreatív teljesítmény között nem mindig van egyenes kapcsolat. A kérdés jóval összetettebb annál, mint hogy rend vagy káosz van valaki asztalán.
A kreatív emberek gyakran annyira elmerülnek a munkában, hogy nem foglalkoznak a renddel.
Ismerős a helyzet? Leülsz dolgozni, és mire felnézel, már órák teltek el. A jegyzetek szaporodnak, a bögre ott marad az asztalon, újabb cetlik kerülnek elő, a munkaterület pedig egyre zsúfoltabbnak tűnik.
Ennek egyszerű oka lehet: a figyelem. Amikor valaki mélyen belemerül egy feladatba, kevésbé foglalkozik a környezetével. A munkára koncentrál, nem arra, hogy minden tárgy a helyén legyen.
A Minnesotai Egyetem Carlson School of Management kutatóinak vizsgálata szerint a rendezetlen környezet bizonyos helyzetekben elősegítheti az eredeti ötletek megszületését. A kutatás résztvevői egy kreativitási feladat során ugyanannyi ötletet adtak, mint a rendezett szobában dolgozók, de az ötleteiket a független értékelők kreatívabbnak találták.
A kutatók szerint a rendetlenség segíthet eltávolodni a megszokott gondolkodási mintáktól és ösztönözheti az újszerű megoldásokat.
A túl sok rend sem feltétlenül előny
Sokan esküsznek a makulátlan íróasztalra, és valóban vannak előnyei a rendezett környezetnek. Az Amerikai Pszichológiai Társaság beszámolója szerint a rendezett helyiségek gyakrabban ösztönöznek szabálykövető és tudatos döntésekre.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden kreatív szakmában a tökéletes rend lenne a leghatékonyabb megoldás. Vannak, akiknek a saját „alkotó káoszukban” minden kéznél van, és pontosan tudják, hol találják a szükséges jegyzeteket, ötleteket vagy munkaeszközöket.
A szakértők szerint nem az számít, hogy egy asztal kívülről hogyan néz ki, hanem az, hogy a tulajdonosa képes-e hatékonyan dolgozni benne.
Még többet olvasnál a lélek sötét bugyrairól? Ez is érdekelhet!
A kreatív káosz és az igazi rendetlenség között nagy a különbség
Fontos különbséget tenni a „működő rendetlenség” és az elhanyagoltság között.
A szétszórt jegyzetek, könyvek, tollak vagy jegyzettömbök még nem jelentenek problémát. A felhalmozott szemét, a maradék ételek vagy az egészségtelen körülmények viszont már nem a kreativitás jelei, hanem olyan tényezők, amelyek ronthatják a közérzetet és a teljesítményt.
A legtöbb szakember egyetért abban, hogy a kulcsszó az egyensúly. Ha valaki átlátja a saját rendszerét, és a környezet nem akadályozza a munkáját, akkor nem feltétlenül kell minden nap katonás rendet teremtenie maga körül.
Milyen szokások kapcsolódhatnak még a magas intelligenciához?
Az interneten gyakran találkozni olyan listákkal, amelyek különféle hétköznapi szokásokat kötnek össze a magas intelligenciával. Ezeket érdemes fenntartásokkal kezelni, mert önmagukban egyik sem bizonyít semmit.
A pszichológiai kutatások szerint azonban bizonyos tulajdonságok valóban gyakrabban fordulhatnak elő kiemelkedő kognitív képességű embereknél:
- gyakori önreflexió és önkritika,
- erős kíváncsiság,
- új kihívások keresése,
- a megszokottól eltérő problémamegoldás,
- időnkénti igény az egyedüllétre és az elmélyült gondolkodásra.
Fontos hangsúlyozni, hogy az intelligenciát nem lehet egyetlen szokásból vagy személyiségjegyből megállapítani. Egy rendetlen asztal önmagában semmit sem bizonyít. De ha eddig azt hitted, hogy a kollégád, akinek állandó káosz uralkodik a munkaállomásán, biztosan szétszórt vagy fegyelmezetlen, lehet, hogy érdemes újragondolni a dolgot. Könnyen lehet, hogy éppen egy kreatív elme dolgozik ott, amelyet jobban lekötnek az ötletek, mint a tökéletes rend.
