Ha nehezen válsz meg a dolgaidtól, az gyakran nem rendetlenség, hanem érzelmi kötődés és biztonságkeresés jele lehet a pszichológia szerint.
Sokan viccelődnek azzal, hogy gyűjtögető típusok, pedig a nehéz megválás a tárgyaktól gyakran mélyebb pszichológiai okokra vezethető vissza. Ha szorongást érzel egy régi ruha kidobásakor, bűntudatod van egy ajándék továbbadásakor, vagy egyszerűen „jó lesz még valamire” alapon mindent félreteszel, az nem pusztán rendetlenség kérdése.
A pszichológia szerint ugyanis a tárgyakhoz való ragaszkodás sokszor biztonságigényt, múltba kapaszkodást vagy érzelmi hiányokat tükröz.
Nem a tárgyhoz ragaszkodsz, hanem ahhoz, amit jelent
Dr. Carolyn Rodriguez, pszichiáter, a Stanford University orvosi karának professzora, aki a kényszeres gyűjtögetést kutatja, úgy véli, hogy sok esetben nem maga a tárgy a fontos, hanem a történet, ami hozzá kapcsolódik. Egy régi póló, egy jegy, egy ajándék: mind hordoz valamit a múltadból.
„Az emberek gyakran nem a tárgyakhoz ragaszkodnak, hanem az azokhoz kapcsolódó emlékekhez és érzelmekhez”
– magyarázta a pszichiáter, aki szerint egy tárgy kidobása ilyenkor nem praktikus döntésnek tűnik. Inkább olyan, mintha egy darabot veszítenél el a saját történetedből.
Még többet olvasnál a lélek sötét bugyrairól? Ez is érdekelhet!
Biztonságérzet és kontroll
Dr. Randy O. Frost, pszichológus professzor szerint a tárgyak sokszor biztonságot is adnak. Egy „majd még jó lesz valamire” gondolat mögött gyakran az áll, hogy szeretnél felkészülni minden helyzetre.
„A gyűjtögető viselkedés gyakran összefügg a bizonytalansággal és a kontroll iránti vággyal. Amikor nehezen engedsz el dolgokat, az sokszor nem a rendetlenségről szól, hanem arról, hogy kapaszkodót keresel”
– indokolta a professzor.
A döntés, amit inkább elkerülsz
Érdekes módon a kidobás nem fizikai, hanem mentális feladat. Minden egyes tárgynál döntened kell:
- Kell még?
- Használom?
- Fontos?
És ha túl sok ilyen eldöntendő kérdés jön egymás után egy-egy tárggyal kapcsolatban, akkor sokszor egyszerűbb nem dönteni. Ezért történik meg, hogy inkább visszarakod a helyére.
Nem baj, ha nehéz, de jelzés lehet
Az, hogy ragaszkodsz dolgokhoz, önmagában még nem jelent problémát. Teljesen természetes, hogy kötődsz bizonyos tárgyakhoz, emlékekhez. Akkor érdemes jobban odafigyelni, ha:
- már feszültséget okoz a rendrakás,
- halogatod a szelektálást,
- bűntudatod van a tárgyak kidobása miatt,
- úgy érzed, „nem tudsz elszakadni” bizonyos dolgoktól.
Nem a kidobás a lényeg
A pszichológusok szerint nem az a cél, hogy egyszerre megszabaduljmindentől. Inkább az, hogy tudd: miért tartasz meg valamit, mit jelent számodra, és valóban szükséged van-e rá. Mert amikor ezeket a kérdéseket átgondolod, a döntés is könnyebb lesz.
Így lesz könnyebb a szelektálás
Ne azt kérdezd magadtól, hogy mit dobsz ki, hanem azt: mire van valójában szükséged. Ami nem kap egyértelmű igent, azt könnyebb elengedni.
Csak egy kis területtel kezdd: a teljes lakás helyett válassz egy fiókot vagy egy polcot, amit egyszerre rendbe tudsz rakni. A sikerélmény lendületet ad, és nem érzed túl megterhelőnek a szelektálást.
Állíts fel egyszerű szabályokat:
- 1 éve nem használtam? Kuka!
- Nem jó rám? Kuka!
- Nincs funkciója? Kuka!
Különítsd el az emlékeket: az érzelmes emlékekkel terhelt tárgyakat elengedni a legnehezebb, és ez teljesen természetes. Ezeknek jelölj ki egy külön dobozt, így nem kell mindent azonnal elengedned.
Adj neki új esélyt, ne csak kidobd: sokszor könnyebb megválni egy tárgytól, ha tudod, hogy más még használni fogja.
Ne akarj mindent egyszerre megoldani: a szelektálás nem egy napos projekt. Inkább csináld részletekben, és fogadd el, hogy lesznek dolgok, amiket még nem tudsz elengedni. Nem az a cél, hogy kevés tárgy vegyen körül, hanem az, hogy csak olyan dolgok vegyenek körül, amiknek helyük van az életedben.
