Címlapsztori Sztár

Képregény is készült a Vukból: 10 érdekesség a meséről, amit a legnagyobb rajongók sem tudnak

Vuk több mint négy évtizede a magyarok egyik legkedvesebb meséje. Bár szinte mindenki ismeri a történetét, a rajzfilm kulisszatitkait már jóval kevesebben.
Vuk

Generációk nőttek fel rajta, története pedig évtizedek óta a magyar családok egyik kedvence. 1981-ben debütált a Vuk című rajzfilm, és azóta is a magyar animáció egyik legnagyobb klasszikusának számít. Most hoztunk 10 érdekességet a meséről.

1. Történet már a rajzfilm előtt is ismert volt

Kevesen tudják, hogy Dargay Attila nem rögtön filmként álmodta meg Vuk történetét – írja a Fidelio. A rendező először egy nyolcrészes képregényben dolgozta fel Fekete István művét, ami 1972-ben jelent meg a Füles Újságban.

2. Sokáig váratott magára a filmváltozat

Vuk
Ideológiai okokra hivatkozva a filmterv sokáig nem lett elfogadva Forrás Porthu

Dargay Attila már 1973-ban elkészítette a rajzfilm forgatókönyvét, a filmterv azonban akkor ideológiai okokra hivatkozva nem kapott engedélyt. A megvalósításra végül 1981-ben került sor, amikor a Pannónia Stúdió egyik műtermének vezetője, Imre István közbenjárására a Magyar Televízió megrendelte a történetet.

3. Sorozatként láthattuk Vuk kalandjait

A közönség először 1981 áprilisában találkozhatott Vuk történetével, amikor négy rövidebb részben levetítették a televízióban. A mesesorozat annyira népszerű volt, hogy sokan azóta is úgy emlékeznek: amikor a tévében épp a Vuk ment, kiürültek a játszóterek.

Az egész estés változatot 1981. december 10-én mutatták be.

4. A magyar filmgyártás egyik legnézettebb alkotása

A rajzfilm hatalmas közönségsikert aratott. A bemutató után közel 2,4 millió néző látta akkor a mozikban. Ezzel az 1980 utáni magyar filmgyártás egyik legnépszerűbb alkotásá lett.

5. A film sokban eltér a regénytől

Vuk
A film sok mindenben eltér az eredeti regénytől Forrás Porthu

Fekete István eredeti kisregénye jóval komolyabb hangulatú, a rajzfilm azonban tudatosan a kalandokra és a humorra helyezte a hangsúlyt. A készítők elhagyták a hosszabb tájleírásokat, bölcselkedő részeket és az erőszakosabb mozzanatokat is. A forgatókönyvet Dargay Attila kortársaival, Tarbay Edével és Imre Istvánnal közösen írta.

6. Új szereplők és emlékezetes jelenetek születtek

A rajzfilm készítői több ponton is kibővítették az eredeti történetet, hogy még több lehetőségük legyen új figurák és komikus helyzetek bemutatására. Így születtek meg például a vadász kutyái, Vahur és Fickó, valamint a harsányan pletykálkodó kutyafalka. Ráadásul a részeg gúnárok párosa is, akik az egyik legemlékezetesebb humorforrást szolgáltatták.

7. Az emberi világot Vuk szemszögéből mutatták be

A rajzfilm egyik zseniális filmes megoldása, hogy a vadászt, vagyis a Simabőrűt soha nem látjuk teljes egészében. Csak deréktól lefelé jelenik meg. Ezzel az alkotók még erősebben érzékeltették, hogy a történetet az állatok nézőpontjából látjuk.

8. Henrik Irén is fontos szerepet játszott a sikerben

A Vuk operatőri munkálatai Dargay Attila feleségéhez, Henrik Irénhez köthetők. Sok más ötletével is segítette a rajzfilm megszületését, valamint a későbbiekben is bátran segédkezett a rendező filmjeiben. Irén javaslatára lett például Az erdő kapitánya című mesében airedale terrier a főszereplő kutyus fajtája. 

Szeretnél még többet nosztalgiázni?

9. A híres főcímdalt egy gyerek énekelte

1981-ben a Pepita hanglemezkiadó gondozásában jelent meg a Vuk című kislemez. A legendás főcímdalt az akkor még csak 7 éves Wolf Kati énekelte, édesapja és az ő zenekara közreműködésével. A dal szövegét Szenes Iván írta.

10. Vuknak saját játszótere is van

Dargay Attila emlékére a Gellért-hegyen tematikus Vuk játszóteret alakítottak ki. A gyerekeket rókavár, mászókás csúszda és erdei kötélpálya várja. A legendás mesehős tehát a képernyőn kívül is tovább él.

Ajánlott videó

Előfizetés

Fizessen elő magazinunkra!

RÉSZLETEK