Az allergiás betegek szerint augusztus 20‑án szinte napra pontosan érkezik a parlagfűszezon. Amikor valaki tüsszögni kezd, orrfolyással, szemviszketéssel küzd, elszalad a patikába, és vásárol valamilyen vény nélkül kapható antihisztamint, orrspray-t, szemcseppet.
Dr. Lukács Anita, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész, audio-lógus azonban arra figyelmeztet: ezek csak tüneti szerek, és az sem mindegy, melyiket választjuk közülük.
Nem minden orrspray egyforma
Bár az allergiás tünetek enyhítésében fontosak a gyógyszerek, önmagukban nem jelentenek teljes megoldást, és akár kockázatokat is hordozhatnak.
„Bár gyors megkönnyebbülést jelent, ha valaki a gyógyszertárban megvesz egy vény nélkül beszerezhető orrspray-t, orrcseppet, ez nem mindig jó ötlet – mondja Lukács doktornő.
– A recept nélküli, érösszehúzó hatású készítmények ugyanis hosszú távon súlyos mellékhatásokkal járhatnak, és orrcsepp- vagy orrspray-függőséghez is vezethetnek. Ezzel szemben az allergiás rhinitisben a szakorvos által felírt lokális szteroid orrspray-k a megadott dózisban és ideig alkalmazva rendkívül biztonságosak, és a hosszú távú használatuk mellett sem kell jelentős mellékhatásoktól tartani.
Vizsgálatokkal alátámasztott szakmai ajánlások szerint ezek a gyógyszerek már 2-3 éves kortól alkalmazhatók az allergiás nátha kezelésében.”
A szteroid orrspray-k mellett léteznek antihisztamin-tartalmú, sőt a kettőt egyben tartalmazó készítmények is. A kezelőorvos a fő panaszoktól függően választja ki a megfelelőt.
- Az antihisztamin-tartalmú orrspray tüsszögés, orrfolyás és orrviszketés ellen lehet hasznos, orrdugulásra nem jó választás.
- Könnyű tehát belátni, hogy allergológiai kivizsgálás és pontos diagnózis nélkül a gyógyszer kiválasztása sem feltétlenül egyszerű.
A célzott kezeléshez kivizsgálásra van szükség
Az allergológiai kivizsgálást nem érdemes halogatni, hiszen az orvos segíthet pontosan meghatározni, mi váltja ki az allergiás tüneteket, ennek ismeretében pedig célzottabbá válhat a kezelés, elkerülhető a felesleges vagy nem megfelelő gyógyszerszedés.
Ha tudjuk, mire vagyunk allergiásak, az allergént is könnyebben tudjuk kerülni. Sőt, a kivizsgáláson az is kiderülhet, ha nem allergia, hanem más betegség okozza a tüneteket. A pontos diagnózis különösen fontos súlyos allergiás reakciók, visszatérő vagy nehezen kezelhető panaszok esetén, mert az időben elkezdett megfelelő kezelés segíthet a szövődmények megelőzésében
Emellett az is kiderülhet, hogy a páciens alkalmas-e allergénspecifikus immunterápiára, amely bizonyos allergiatípusok esetén hosszú távon csökkentheti a tüneteket és a gyógyszerigényt.
Még többet olvasnál az egészségről? Ez is érdekelhet!
(Forrás: Adobe Stock)
A tünetek helyett az ok a lényeg
„A tüneti kezelés az allergia okozta panaszokat enyhíti, de nem befolyásolja a betegség kiváltó okát. Az antihisztaminok, az orrspray-k vagy a szemcseppek csökkenthetik a tüsszögést, az orrfolyást, az orrdugulást vagy a szemviszketést, azonban hatásuk általában addig tart, amíg a gyógyszert alkalmazzák.
Ezzel szemben az oki kezelés az allergiás reakció kiváltó mechanizmusára hat.
Az allergénspecifikus immunterápia során a szervezet fokozatosan hozzászokik az allergén anyaghoz, így idővel mérséklődhet az allergiás reakció. Ez az egyetlen olyan kezelés, amely képes a betegség természetes lefolyását is kedvezően befolyásolni. Ezért hosszú távon csökkentheti a tüneteket, a gyógyszerigényt, és bizonyos esetekben a rosszabbodás kockázatát is” – magyarázza az allergológus.
Szezon előtt érdemes elkezdeni
„Mivel a kezelést az érintett pollen várható virágzásának kezdetét megelőző legkésőbb a 90. nap körül érdemes elkezdeni, az idei parlagfű- és feketeüröm-szezont már nem tudjuk ilyen módon megkönnyíteni. Ebben a szezonban már csak a valóban hatékony, orvos által ajánlott tüneti szereket érdemes beszerezni.
Aki azonban nem szezonális pollenre allergiás, hanem szezontól független anyagokra, például poratkára vagy állatszőrre, az bármikor megkezdheti és egész évben folytathatja az allergén-specifikus immunterápiát” – magyarázza dr. Lukács Anita.
Pollenallergia esetén pedig az alábbi időzítéssel kell számolni:
Az első lépés a tüneteket kiváltó allergén pontos azonosítása, amelyet allergológus szakorvos vérvizsgálattal vagy bőrpróbával végez. Parlagfű-allergia esetén ezt a vizsgálatot akár már télen is érdemes elvégezni.
A diagnózis felállítása után megkezdődhet a célzott kezelés. A legtöbb esetben ez szublingvális immunterápiával történik, vagyis a készítményt cseppek vagy tabletta formájában a nyelv alá kell helyezni, ahol felszívódik.
A kezelést szülői felügyelet mellett gyermekek is alkalmazhatják. A terápia kezdetén az orvos fokozatosan emeli az adagot, majd ezt követi a fenntartó kezelés. Mivel a gyógyszert a beteg otthon veszi be, kiemelten fontos az előírt adagolás pontos betartása és a rendszeres együttműködés.
Az orvos figyelmeztet: mindez alól kivételt jelent a rovarméreg-allergia, amikor az immunterápia injekció formájában történik, ezért azt kizárólag kórházban lehet beadni.
Az allergénspecifikus immunterápia általában 3-5 évig tart, ennyi idő szükséges a tartós hatás kialakulásához, ami akár 10-12 évig is visszaszoríthatja, megszüntetheti a tüneteket, megelőzheti újabb allergiák és akár az asztma kialakulását.
Forrás: Allergiaközpont – Prima Medica
Fotó: Adobe Stock
