A Jászai Mari-díjas színésznő 1943-ban született Krejniker Eleonóra Edit Mária néven. Pedagógus édesanyja és építészmérnök édesapja hiába győzködték, hogy tanuljon ki egy tisztességes szakmát, számára nem volt kérdés, hogy színésznő lesz.
A Veres Pálné gimnáziumban megszerzett érettségit követően felvételizett a a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, és azonnal fel is vették Várkonyi Zoltán osztályába. A névváltoztatásáról is itt döntöttek, sőt előfordult, hogy y-nal írták a vezetéknevét, ami talán jobban illett arisztokratikus alkatához – írta az ujsagmuzeum.hu.
1966-ban szerzett diplomát, abban az éveben, amikor Huszti Péter, Iglódi István, Kránitz Lajos, Tahi-Tóth László, Újréti László és Voith Ági is.
Egy ország volt szerelemes a hangjába
A tanárai közül Sulyok Mária volt a példaképe, aki egyszer ezt mondta neki:
„Édes lányom, ez a pálya va banque.”
A szerencsejátékban azt jelenti: mindent egy lapra tenni, a teljes tétet kockáztatni. És valóban, Káldi Nóra is megtapasztalta, hogy a színészethez legalább annyi szerencse kell, mint amennyi tehetség.
Neki mindkettő megadatott közel 30 éves pályáján. Még főiskolás volt, amikor elkezdte filmes pályafutását: szerepet kapott Bacsó Péter Szerelmes biciklisták című 1965-ben bemutatott filmben. A diploma megszerzése után pedig rögtön szerződést kínált neki a miskolci Nemzeti Színház.
Ezután 1967-től két éven át a szolnoki Szigligeti Színházban, 1969 és ’82 között a Madáchban játszott, ahová az igazgató hívta meg, miután látta a Vérnász című darabban. 1983-tól haláláig a József Attila Színház egyik legnépszerűbb színésznője volt.
Eleinte, a törékeny alkatához illő naivákat formálta meg, de mély hangja, és arisztokratikus szépsége miatt később rengeteg kosztümös színdarabban és filmben játszott: Móricz Zsigmond, Henrik Ibsen, Molière, G.B. Shaw, Shakespeare, Bródy Sándor és Szép Ernő színműveiben.
Rendszeresen szerepelt tévéfilmekben, és mozifilmekben is: Tízezer nap, Butaságom története, BUÉK!, Szevasz, Vera, Egy erkölcsös éjszaka, és az 1971-ben készült, Makk Károly rendezte Szerelem című filmben, amivel egy életre belopta magát a közönség szívébe.
Káldi Nóra azóta is sokat emlegetett tévésorozatokban kapott szerepet. Ilyen volt a Bors és a Vivát, Benyovszky. A tévénézők nem csak a filmek és színházi előadások miatt szerették meg őt. Juhász Jácinttal sokáig vezették a Cimbora című, fiataloknak szóló tévés kulturális magazint.
Szinkronszínészként többek között Faye Dunaway és az Onedin család női főszereplőjének kölcsönözte összetéveszthetetlen hangját.
Anyaként következetlen volt
A színésznőnek két gyermeke született az első házasságából. Lánya, Horváth Barbara dramaturg, fia Horváth Virgil színész lett. Gyermekei visszaemlékezései alapján édesanyaként következetlen volt, hol túl szigorú, máskor túlságosan engedékeny volt, de egy dolgot nehezen viselt, a késést.
Ahogy fia mesélte, Barbarával szigorúbban viselkedett, mert idősebb volt és lány. Azt mondta mindig:
„ha törik, ha szakad, hétkor lemegy a függöny.”
Ha gyerekei késve értek haza, nem engedte be őket a lakásba, így néhányszor a lépcsőházban éjszakáztak, közben persze anyjuk nem tudott elaludni az aggodalomtól, hogy hol vannak. De udvariasságot és jó modort is tanult édesanyjától, valamint lobbanékony természetét is ő örökölte.
Nem tudtak halálos betegségéről
Első házassága után toppant az életébe Kálmán György, akihez röviddel a legendás színész 1989-es halála előtt hozzá is ment. Káldi Nóra ezután egyedül élt és bízott abban, hogy a gyermekei unokákkal ajándékozzák meg, de ezt már nem élhette meg.
Családja és barátai tudták, hogy beteg, de a színésznő nem beszélt betegségéről. Az, hogy gyógyíthatatlan rákos, csak az utolsó héten derült ki számukra.
Éppen a Balatonnál nyaraltak, amikor egy rokon hívta őket, hogy nagy baj van. Néhány órával később már ott álltak a pesti kórházban édesanyjuk ágya mellett, az intenzív osztályon. Káldi Nóra 1993-ban, három hónappal az 50. születésnapja előtt halt meg.
