Nem használjuk a kezeléseket
A reprezentatív, tudományos publikálásra is alkalmas módszertannal készített, Tabutémák a női egészségben című kutatás hat országban – Magyarországon, Németországban, Olaszországban, Portugáliában, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban – összesen 12 000 nő részvételével mérte fel, hogyan élik meg a hölgyek ezt a mérföldkőnek számító korszakot.
A hazai adatok sajátos mintázatot mutatnak. Itthon fordulnak a részt vevő országok közül a legkevesebben orvoshoz, és itt a legerősebb az online tájékozódásintha úgy éreznénk, hogy mindent egyedül kell átvészelnünk és megoldanunk.
És bár a magyar válaszadók körében magas azoknak az aránya, akik megfelelőnek érzik a menopauzával kapcsolatos tudásukat, a kezelések – különösen a hormonpótló terápia – használata nem jellemző.
A legismertebb tüneteket valószínűleg mindenki ismeri: a hőhullámok, az alvászavar és a fáradtság rengeteg nő életét keseríti meg.
A legtöbb kellemetlenségről (átlagosan 7,1 tünetről) a brit nők számoltak be, a hazai résztvevők átlagos tünetszáma 5,4 volt.
Az érzelmi teher is jelentős: a magyar válaszadók 41 százaléka érzi magát magányosnak ebben az időszakban. Ez az arány a nemzetközi mezőny közép-alsó részét jelenti az Egyesült Királyság (ahol a résztvevők 57 százaléka számolt be lelki nehézségekről) és Portugália (ahol ez az arány 35 százalék) között.
A nők ennek az életkornak a legnegatívabb hatásaként az általános egészségük, a mentális jóllétük és a szexuális életük romlását élik meg.
A magyar nők online tájékozódnak
A menopauzáról tájékozódni és a tényleges orvosi konzultációig eljutni nem ugyanaz. Ez derül ki abból az adatból is, amely szerint itthon a nők 77 százaléka online forrásból tájékozódik a változókorral kapcsolatban.
45 százalékuk kér információt orvostól vagy egészségügyi szakembertől, 39 százalék pedig az ismerősöktől. Portugáliában ezzel szemben 75 százalék, Olaszországban a résztvevők 67 százaléka, Németországban pedig 66 százalékuk kér tanácsot egészségügyi szakemberektől.
Az orvoshoz fordulás tekintetében Magyarország a lista végére szorult. Mindössze a nők 27 százaléka megy orvoshoz a panaszaival, vagyis a magyar nők 67 százaléka egyáltalán nem kér tüneteivel kapcsolatban szakszerű segítséget.
Akik viszont eljutnak a rendelőbe, jellemzően már a tünetek megjelenésekor megteszik ezt, nem halogatják a vizsgálatot. A többiek esetében sem a késlekedés a jellemző magatartás: ők valószínűleg egyáltalán nem mennek orvoshoz a problémáikkal.
(Forrás: Adobe Stock)
Nagy szerepük lehet a női köröknek
A szakszerű egészségügyi információ mellett fontos szerepük van ebben az életkorban a női közösségeknek is. Más kutatások igazolják, hogy a sorstársi kapcsolatok csökkentik az elszigeteltség érzését, mérséklik a depressziót és a szorongást. Valamint az identitás változásához kapcsolódó érzelmek feldolgozását is támogatják.
A hasonló korú, hasonló tüneteket tapasztaló nőtársakkal fenntartott kapcsolat a tünetekhez még mindig sokszor tapadó szégyen és elhallgatás falát is képes áttörni. Miközben a közösségi támogatás javítja a pszichológiai ellenálló képességet és növeli a nők önértékelését.
Úgy hisszük, eleget tudunk
- Itthon a legmagasabb azok aránya (42%), akik tájékozottnak érzik magukat a témában. Saját bevallásuk szerint megfelelő, bár fejleszthető tudásuk van a menopauzáról.
- A nők közel fele (49%) viszont azt állítja, hogy bizonytalannak vagy alulinformáltnak érzi magát e téren.
Ugyanezt láthatjuk a kezelési lehetőségekkel kapcsolatban is.
- Egyes megoldások, mint például a természetes készítmények vagy az életmódbeli változtatások viszonylag ismertek, 63 és 59 százalék említette őket.
- A hormonpótló terápiát viszont mindössze 36 százalék ismeri, ami Spanyolország kivételével minden más vizsgált országnál alacsonyabb adat.
Az egyes módszerek ismertsége azonban nem azt jelenti, hogy az érintettek élnének is a lehetőségekkel:
- az életmódváltást mind-össze 19 százalékuk vállalja,
- természetes készítményeket pedig 15 százalékuk alkalmaz.
- Nem hormonális gyógyszert 2,
- hormonpótló terápiát pedig 1 százalékuk vesz igénybe.
Más európai országokkal összevetve szembetűnő a különbség: az Egyesült Királyságban például a nők 75 százaléka ismeri, és 16 százalékuk használja is a hormonpótló terápiát. Az alapvető nyitottság egyébként itthon is meglenne ehhez: mindössze a válaszadók nagyjából ötöde zárkózik el teljesen a hormonális megoldásoktól.
Kezelhetőek vagy sem a tünetek?
Az is kiderült, hogy a menopauza kérdésében három jól elkülöníthető attitűd figyelhető meg: a nők 35 százaléka szerint a menopauza megfelelő terápiával kezelhető. 32 százalékuk szerint kezelés nélkül is menedzselhető ez az időszak, a nők 11 százaléka pedig egyértelműen veszteségként éli meg ezt az életszakaszt.
Ennek a három véleménynek a nemzetközi átlagos aránya: 31%, 29% és 14%. A szakértők szerint a kutatás rávilágított: itthon jelentős tér van a menopauzával kapcsolatot hiteles tájékoztatásra.
Fontos lenne, hogy a nők ne maradjanak egyedül a kérdéseikkel, és könnyebben felismerjék, mikor érdemes az egészségügyhöz fordulni.
Fotó: Getty images, Adobe Stock
