Konyha

Mi történt a közétkeztetésben? Kisebb adagokról, romló minőségről panaszkodnak a gyerekek

Nemrég jelentősen megemelkedett a közétkeztetés ára, ugyanakkor azóta egyre több szülő számol be arról, hogy kevesebb és rosszabb ennivalót kapnak a gyerekek az iskolákban, óvodákban, illetve a felnőttek a szociális ellátó intézményekben. Ennek jártunk utána.

Tény, hogy az élelmiszerárak jelentősen nőttek az elmúlt időszakban, és ez természetesen kihat a menzára is, de vajon ez okozhatja a minőségromlást, és ezt el kell fogadniuk a szülőknek és a nevelési intézményeknek? Belláné Apostol Mária, a Nemzeti Népegészségügyi Központ Közegészségügyi Főosztályának vezetője segít nekünk tisztábban látni.

Hivatalos szabályozás

A közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokat rendelet (37/2014. EMMI rendelet) szabályozza.

„Ebben pontosan le van írva, hogy korcsoportonként milyen ételeket, mekkora adagokban, milyen energiaértékkel lehet és kell a gyerekeknek adni. Azt is tartalmazza, hogy egy nap mennyi zöldséget, gyümölcsöt, gabonafélét, tejet, illetve tejterméket kell felszolgálni, valamint a tiltott és korlátozás alá eső alapanyagokat is listázza” – mondja a főosztályvezető. Bár a szabályok elég egyértelműek, mégis előfordulnak szélsőséges esetek, amikor ezek a feltételek nem teljesültek. A mai élelmiszerárak mellett nyilván nincsenek könnyű helyzetben a konyhák.

Minősítették a főzőkonyhákat

Szakértőnk elmondta, hogy tavaly a főzőkonyhák táplálkozás-egészségügyi minősítése is megtörtént, egységes szempontrendszer alapján vizsgálták meg a tevékenységüket. „Összeségében elmondható, hogy az eredmények jók, a vizsgált konyhák átlagban 78%-os eredményt értek el, de volt 13 konyha, mely 100%-on teljesített. Sajnos akadt 50% körüli is, de az viszonylag kevés.”

Ellenőrzés és bírság

„A Nemzeti Népegészségügyi Központ szakmai irányításával a területi népegészségügyi hatóság táplálkozás-egészségügyi szempontból rendszeresen ellenőrzi a közétkeztetésben résztvevőket, így előbb-utóbb mindenhol ki fognak derülni a szabálytalanságok. Ha a kollégák szükségesnek látják, intézkednek, és akár bírságot is kiszabhatnak” – mondja Belláné Apostol Mária. Ha az intézmény vagy a szülők szabálytalanságot észlelnek, érdemes jelezniük a hatóságok felé.

„Élelmiszerbiztonsági panasz esetén a Nébih ingyenesen hívható zöldszámán tegyenek bejelentést, táplálkozás-egészségügyi kérdés esetén pedig forduljanak a területileg illetékes járási hivatal népegészségügyi osztályához vagy a Nemzeti Népegészségügyi Központhoz.”

Eltérések jó szándékból

Az ételadagok csökkenése mellett panasz szokott lenni az étlap változtatása is – paradicsomoskáposzta-főzelék helyett paradicsomfőzelék került a tányérra káposzta nélkül, és a tojáslevest is volt, ahol felváltotta a rántott leves (tojás nélkül). Hogy miért? A Nébih szakemberei szerint egy-egy étlapmódosítás mögött nem kell feltétlenül rossz szándékot látni. Adódhat olyan eset, hogy a hajnalban érkező zöldségszállításból lemaradt a káposzta, vagy minőségi kifogás miatt vissza kellett küldeni.

Figyelembe kell venni azt is, hogy egy több száz vagy ezer főre ételt készítő főzőkonyháról nem lehet a sarki közértbe átszaladni alapanyagért. Lássuk be, jobb délben egy paradicsommártás, mint délután 5 órakor a paradicsomoskáposzta-főzelék.

Szöveg: Kovács Vera

Fotó: Adobestock