Konyha

Az egész világon hódít a „szegénykonyha”: remek fogások készülnek fillérekből

Ma már nemcsak filmek, zenék indíthatják el bennünk a nosztalgiahullámot, hanem az is, ha visszagondolunk az élelmiszerek tavalyi, tavalyelőtti árára. Ám enni most is kell. Hogyan oldjuk meg, hogy kevesebb pénzből is kijöjjünk?

Szerencsére a mai háziasszonyoknak már nincsenek háborús emlékei. De édesanyánktól, nagymamánktól hallhattunk eleget arról, milyen lehetetlen feladat volt megszerezniük a mindennapi betevőt, hol a zsír hiányzott hozzá, hol a liszt, és mekkora kreativitással küzdötték le a nehézségeket. A mi helyzetünk ennél jóval egyszerűbb, mert van minden, csak nagyon drága. De mi sem vagyunk kevésbé élelmesek, mint felmenőink, ugyanis vannak trükkök, amikkel segíthetünk magunkon.

Muszáj alkalmazkodni?

Sajnos úgy tűnik, igen. Sóhajtozhatunk, hogy a valaha olcsónak számító hagyma is a háromszorosára drágult, de az árak ellen mi, magánemberek sokat nem tehetünk. Viszont megpróbálkozhatunk azzal, hogy lassan, fokozatosan változtatunk a vásárlási szokásainkon. Nem akkor veszünk néhány szem hagymát, amikor éppen annyi kell a pörkölthöz, hanem akkor, amikor akciós. Általában igyekezzünk minden tartós élelmiszert akkor beszerezni, amikor valamilyen okból alacsonyabb az ára: a rizst, a bulgurt, különféle tésztákat, babot, lencsét, lisztet, búzadarát, kukoricadarát, cukrot, olajat, néhány konzervet. A mélyhűtőt telepakolhatjuk éppen olcsóbban kapható húsokkal, mirelit árukkal, saját kerti termésű zöldbabbal, zöldborsóval. Ha van kamránk, nagy tételben vehetünk krumplit, hagymát, káposztát. (A Covid idejéből még emlékezhetünk arra, miket is tartalékoltunk. És az otthon sütött kenyér is olcsóbb.)

Nem kell kidobni!

Ma már nem lehetünk „könnyelműek”, nagyon vigyázzunk, hogy ne kelljen semmit kidobni. Ha valami nem tökéletesen friss, még felhasználható:

  • A levesből kimaradt sárgarépát lereszelhetjük, és apróra vágott hagymával együtt remek salátát, köretet készíthetünk belőle. Hasábokra vágva, olajban megforgatva, rozmaringgal fűszerezve meg is süthetjük.
  • A lila hagymából barna cukorral, balzsamecettel, kevés vízzel párolva hagymalekvárt készíthetünk, zárt dobozban napokig eláll a hűtőben.
  • A csírázásnak induló krumpliból megfőhetnek a klasszikusok, a paprikás, a rakott krumpli, a krumplileves vagy -főzelék, s ha mindezen túl vagyunk, a maradék még mindig elég lesz egy krumplis tésztára. (A csírákat gondosan távolítsuk el!)
    A száradó kenyérből levesbetétet vagy remek reggelit, vacsorát, bundás kenyeret készíthetünk.

Banános muffin

Amikor a banán héja elkezd barnulni, sokan már nem eszik meg, pedig így a legédesebb. Ilyenkor készülhet belőle banános muffin. A sütőt 190 fokra előmelegítjük. Összekeverünk 12 dkg lisztet, 8 dkg búzakorpát, 1-1 teáskanál szódabikarbónát, és félretesszük. Villával pépesre törünk 2 érett banánt, elkeverjük 10 dkg vajjal, hozzáadunk 2 dkg barna cukrot, 1 tojást, és összekeverjük. Végül eldolgozzuk a lisztes keverékkel. Muffinformába kanalazzuk, és 15-20 percig sütjük.

Hús nélkül vagy kevesebb hússal

Nem kell megfosztanunk magunkat az állati eredetű eledelektől, de érdemes lemondanunk a hagyományos „húst hússal” szemléletről. Tegyük zamatosabbá a húsételeket zöldségekkel, főzzünk ragukat (zöldborsóval, cukkinivel, kápiapaprikával, szárzellerrel, gombával), vagy dúsítsuk a húsos ételt rizzsel, tarhonyával, bulgurral, nokedlivel, orsótésztával), ezekhez kevesebb húsra lesz szükségünk.

Ne feledkezzünk meg a nem túl drága csirkemájról sem, amit süthetünk baconbe tekerve, készíthetjük lecsósan, lehet belőle resztelt máj vagy akár pástétom. Ha hús nélkül étkeznénk néha, válasszuk a rizses lecsót (na jó, virsli azért mehet bele), a  zöldséges rizottókat, a tojásos nokedlit fejes salátával, a laktató főzelékeket tükörtojással. A tócsnik (reszelt krumpli vagy reszelt cukkini) remekül pótolhatják a húsos feltétet.

Olasz lecke

Mindenki szereti az olasz konyhát, mert egyszerű, kevés, de minőségi és természetes alapanyagokból dolgozik. A klasszikus olasz ételek legtöbbje igazi „szegénykonyhai” (ahogy ők mondják: cucina povera) alapokra épül, ami ma már az egész világot meghódította. Nekünk is érdemes tanulnunk tőlük néhány fogást, például a kenyér hasznosítását. Az olaszok levesben (ribollita: gazdag zöldségleves kenyérkockákkal) és salátában egyaránt használják a száraz kenyeret, a panzanella nevű saláta nem más, mint kenyérkockák sütőben átpirítva, olívaolajjal meglocsolva, darabokra vágott uborkával, paradicsommal, lila hagymával, bazsalikommal, rukolával átforgatva.

Tuscan Panzanella, traditional Italian salad with tomatoes and bread, Mediterranean healthy food. Top view

A levesekbe kerülhet kenyérkocka, és ez már nemcsak olasz találmány, bajor és klasszikus magyar változata (a rántott leves) is ismert. És a pizza sem drága, ha otthon készítjük.

 

Morzsák, grízek, darák

Gyerekkorunkból emlékezhetünk a tejbegrízre. Igazi olcsó étel, cukorral vagy kakaóval megszórva jó kis desszert. Fejlettebb rokona a császármorzsa, amely búzadarából, vagy osztrák módra palacsintatésztából egyaránt készülhet. A búzadarás változatnál tejet, tojást keverünk össze a darával, kevés cukorral, vaníliás cukorral, citromhéjjal ízesítjük, pihentetjük, hogy a dara jól megduzzadjon, majd kivajazott serpenyőben megsütjük, fakanállal darabokra aprítjuk, majd baracklekvárral ízesítjük. A másik népszerű és olcsó kása a puliszka, amelyből édes és sós változatok egyaránt készíthetők. Igazi magyar szegénykonyhai étel a házi készítésű lángos vagy a palacsinta, ráadásul olyan palacsintarecept is létezik, amelyben még tojás sincs.

Fotó: Adobestock, pexels