Az emberkereskedelemmel foglalkozó bűnszervezetek egyszerű, ám nagyon is valós igényekre alapozzák a tevékenységüket: a vágyódásra egy jobb élet, egy jobban fizető munka vagy egy ideálisnak tűnő párkapcsolat után – amelyekre az Európai Unión belüli szabad mozgás és szabad munkavállalás lehetőséget is ad. Jól hangzó ígéretekkel pedig még a kalandokra kevésbé hajlamos embereket is rá lehet bírni arra, hogy maguktól utazzanak akár egy távoli országba – hogy aztán rövid időn belül arra eszméljenek: álomszerelem helyett prostituáltként kell dolgozniuk, vagy éppen napi tizensok órákat kell robotolniuk egy gyárban, fizetség nélkül, miközben tízen laknak egy nyolc négyzetméteres szobában, amelyhez egyetlen mosdó tartozik. Ez utóbbi, a munkacélú kizsákmányolás számít a gyakoribbnak, amely évente akár 40 ezer embert is érinthet Magyar-országon. „Az erre szakosodott bűnbandák kedvelt módszere, hogy kecsegtető álláshirdetéseket tesznek közzé online felületeken vagy a közösségi oldalakon, amelyekben azonban roppant kevés a valós információ” – mondja Lehel Balázs, a Nemzetközi Migrációs Szervezet budapesti irodavezetője. „Az ilyen álláshirdetéseknél gyakori, hogy a munkavállalás feltételei között nem szerepel sem a nyelvtudás, sem a szakképesítés, ellenben felajánlják például a fizetett szállást vagy utazást.”
Folytatás a Meglepetés magazinban!
