Ha azt halljuk, hogy egyszemélyes háztartás, sokaknak a szülői házból éppen elköltöző fiatalok jutnak az eszükbe. A valóságban azonban az egyedül élők 43,1 százaléka 65 éves vagy afeletti. Ennek több oka is van, egyrészt, hogy míg néhány évtizeddel ezelőtt többgenerációs házakat építettek az emberek, így egy telken laktak a nagyszülők, a szülők és a gyerekek, addig a mostani 35-40 évesek inkább külön próbálják meg elkezdeni a felnőtt életüket. Másrészt a vidéki falvakból, kisvárosokból a munka- és tanulási lehetőségek miatt sokan költöztek városokba, illetve az utóbbi időben rengeteg fiatal külföldön próbált szerencsét. Nem egyszerű az élet a nyugdíjasoknak akkor sem, ha a házastársukkal, párjukkal laknak együtt, ám ha az egyik fél egyedül marad, akkor még nehezebb a helyzet.
Nem mindegy, miért alakult így
Az egyedüllét lelkileg is megterhelő tud lenni: nyomasztó, ha napokig nincs kihez szólni, ha a postáson kívül más nem csönget be hozzánk. Gyötrő, ha egy problémát, gondot nem tudunk valakivel megbeszélni. Természetesen nem mindegy, hogy milyen körülmények között lesz valaki egyedül élő. Akinek nincs családja, vagy van ugyan, de a hozzátartozói távol, külföldön élnek, vagy egyéb ok miatt nem tartják a kapcsolatot intenzíven, azoknak bizony lelkileg is nehéz feldolgozni a magányt. Ha a gyerekek, unokák a közelben laknak, rendszeresen látogatják a szülőket, telefonálnak, és baj esetén számíthatnak rájuk, akkor jóval kedvezőbb a helyzet. Ahogy szintén könnyebb annak, aki saját maga választotta az egyedüllétet, mint azoknak, akik kényszerből, akár a házastársuk elvesztése miatt vannak egyedül. Az utóbbi esetben a magány letargiához, depresszióhoz is vezethet, ami még inkább megnehezíti a mindennapokat.
Fontos a társasági élet
Függetlenül az okoktól, a hétköznapok sokszor lassabban telhetnek, mint amikor volt kivel megosztanunk az otthonunkat, így bármennyire is megszoktuk a magányt, fontos, hogy legyen valamilyen társaságunk. Érdemes a lakóhely közelében körülnézni: hátha vannak klubok, foglalkozások, akár a művelődési házban előadások, amikkel lefoglalhatjuk magunkat. Az internet működését is meg lehet tanulni – tanfolyamon vagy a fiatalabb családtagok közreműködésével, hiszen a világháló segítségével nyithatunk a külvilág felé.
Van, hogy időnként másokra szorulunk
Amikor az egészségi állapotunk megromlik, és már nem tudunk orvoshoz, gyógyszertárba, boltba eljutni, akkor mindenképpen kérjünk szakszerű segítséget! Az önkormányzatoknál érdeklődjünk a lehetőségekről, például a házi segítségnyújtás módjáról. Kérhetjük, hogy hetente egyszer-kétszer látogasson meg minket valaki, vagy segítsen a bevásárlásban, de sok helyen lehetőség van a nappali ellátás igénybevételére: például napközben a helyi szociális otthonban tartózkodhatunk, ebédelhetünk.
Ki kell jönni hó végéig
A magányon és a lelki terhen túl nem lehet szó nélkül elmenni az anyagi nehézségek mellett sem. A rezsi költsége lehet némileg alacsonyabb, mint a többszemélyes háztartásoknál, hiszen egy emberre kell főzni, egy ember fürdik, ritkábban megy a mosógép, stb. Ám minden nem feleződik meg, hiszen a sötétben ugyanúgy lámpát kapcsolunk a szobában egy vagy három emberre is. Az állandó költségeket egyedül, egy fizetésből kell kigazdálkodni, a rezsi mellett pedig az egyre emelkedő egészségügyi kiadásokra (pl. gyógyszerek, táplálékkiegészítők stb.) is félre kell tenni. És akkor a hirtelen jött, váratlan költségekről – például elromlott fűtés, beázott ablak, elhagyott szemüveg vagy a pénzért elvégzett fűnyírás – még nem is ejtettünk szót.
Tippek a takarékosabb élethez
Miként tudjuk visszaszorítani a költségeket, hogy legalább egy keveset félre tudjunk tenni?
✔ Érdemes háztartási naplót vezetnünk. Egyrészt, mert így pontosan nyomon tudjuk követni a bevételünket és a kiadásainkat, másrészt az idő is telik a feladat elvégzésével. Ha látjuk, mire költöttünk egy adott hónapban, akkor könnyebb döntést hozni arról, mi az, amiről le tudunk mondani, hogy egy vésztartalékot félre tudjunk tenni.
✔ Okosan vásároljunk! Az élelmiszereknél sokszor a nagyobb kiszerelés olcsóbb, mint a kiporciózott kisebb adagok. Ám ha megromlik az étel, akkor bármilyen kedvező áron vettük, kidobtuk a pénzt az ablakon. Ha tehetjük, társuljunk a szomszédokkal, barátokkal, családdal, és együtt vásároljuk meg a nagyobb kiszerelésű termékeket. Így mindjárt van okunk beszélgetésre is, és nem érezzük magunkat annyira egyedül.
✔ Dobozoljuk a lefőzött ételt! Egy személyre főzni nem egyszerű, de több napon keresztül sem kellemes ugyanazt az ételt enni. Jó megoldás, ha 3-4 adagot készítünk el, és kiporciózva lefagyasztjuk azokat. Ezt bármikor elővehetjük, hogy például egy hosszú orvosi vizsgálat vagy egy kirándulás után is gyorsan tudjunk meleg ételt enni.
✔ Mossunk átgondoltan! A mosógép akkor költséghatékony, ha nem fél adag ruhával megy. A kisebb darabokat akár kézzel is kimoshatjuk, a nagyobbakat pedig gyűjtsük össze, hogy egyben – mondjuk, az ágyneművel együtt – tisztítsuk ki.
✔ És mi lesz a házzal? A nagy alapterületű lakások esetében érdemes szakemberrel, családtaggal átbeszélni, hogyan tudjuk a költségeket lefaragni. Jó megoldás lehet, ha a ház bizonyos részeit lezárjuk, a fűtést is lekapcsoljuk, vagy albérlőt keresünk. Ez utóbbi nemcsak a spórolásban segít, de a magányt is elviselhetőbbé teheti. Fontos azonban, hogy nagyon körültekintően válasszunk, csak megbízható embert engedjünk be a lakásunkban. Végső esetben – ha nem tudjuk fenttartani a lakást – az eladás, a kisebbre cserélés vagy az idősek otthonába költözés is opció lehet.
✔ Kérjünk ajándékba programokat! A lelki jólétünk érdekében próbáljunk meg egészséges egyensúlyt megtartani: nem mondhatunk le mindenről, néha nekünk is jár egy kis édesség, egy kozmetikai kényeztetés, színház, koncertélmény vagy egy buszos kirándulás. A családtól kérjünk karácsonyra, születésnapra élményajándékot: színházjegyet, belépőt programokra, kiállításokra, vagy egy masszázsutalványt, ajándékkártyát a kozmetikushoz, a fodrászhoz, akár úgy, hogy ők is elkísérnek minket.
Szöveg: Kovács Vera • fotó: Adobestock
