Mit jelent ez pontosan? A legszembetűnőbb változás, hogy a magyar védőnői rendszerben az eddigi 2200 munkáltató helyett mostantól csupán 22 lesz. Vajon ezzel a körzetek is változnak, esetleg többet kell majd utaznunk, ha a védőnőnket szeretnénk felkeresni? Bábiné Szottfried Gabriella, az Országos Kórházi Főigazgatóság népegészségügyért és prevencióért felelős főigazgató-helyettese segít tisztán látni az új helyzetet.
Ellátás nélkül maradhatunk?
Ez a törvénymódosítás elsősorban a védőnőket érinti, a lakosság nem érez majd komolyabb eltérést. Nem kell amiatt aggódni, hogy valaki védőnői ellátás nélkül marad. Ezután is mindenki ugyanahhoz a védőnőhöz tartozik, akihez eddig, és a védőnők is ugyanott érhetők el, ahol korábban. A főigazgató-helyettes felhívta a figyelmet, hogy noha számos álhír kering arról, hogy a kórházak a jövőben kirendelhetik a védőnőiket, ez egyáltalán nem életszerű elképzelés – a védőnői ellátás ugyanis egy hosszú távú gondozási folyamat, amely elsősorban kölcsönös bizalmon alapul, így a védőnőkre leginkább a saját közösségüknek van szüksége.
„Az új, egységes irányításnak köszönhetően még hatékonyabban biztosítható a folytonosság. Így a vármegyei kórház könnyebben ki tudja adni a szabadságokat és meg tudja oldani a helyettesítést” – mondja Bábiné Szottfried Gabriella.
Az önkormányzattal közösen
A munkáltatói változás miatt ezután nem járnak automatikusan azok a pótlékok és béren kívüli juttatások, amelyeket az önkormányzatok eddig biztosítottak a védőnőknek. Az utazási, parkolási és egyéb költségek térítéséről az irányító intézmény saját hatáskörben rendelkezhet.
„Fontos megjegyezni, hogy az önkormányzatoknak továbbra is együttműködési kötelezettségük van a védőnői ellátás tekintetében, és az épületet továbbra is ők biztosítják erre a célra. Meggyőződésem, hogy a megújult rendszer segíti a védőnői feladatellátás fejlődését. A védőnő szavának súlya van az adott közösségben, ezért kiemelt feladatuk, hogy felhívják a lakosság figyelmét a prevenció fontosságára, támogassák a szűrőprogramokon való részvételt, úgy, hogy tájékoztatják az ellátottakat a képalkotói diagnosztikai vizsgálatok, a rendszeresen szűrések időpontjáról” – magyarázza a szakértő.
További újdonság
A rendszer átalakításával egy úgynevezett mentorprogramot is létrehozott az OKFŐ: jelenleg 60 városi és megyei kollegiális mentorvédőnő dolgozik a kórházakban, feladatuk a védőnők munkájának koordinálása, támogatása és értékelése.
„A mentorok összefogják a szakmai feladatokat, így jobban átlátják az adott körzet, terület megoldandó problémáit, részt vesznek a napi operatív munkában, ezáltal a területi védőnők hatékonyabban tudnak majd dolgozni, mint korábban” – állítja a főigazgató-helyettes.
szöveg: Kovács Vera
Fotó: Adobestock
