Első lépés a felismerés
Addig képtelenség kezelni ezt a problémát, amíg mi magunk fel nem ismerjük, hogy krónikus késők vagyunk. Az sem árt, ha tudjuk az okát annak, hogy miért nem érünk oda sehová időben.
1.Tipp, ha mindig elalszom
Ha minden reggel legalább ötször lenyomjuk a szundi gombot az ébresztőn, az egyértelmű jele annak, hogy nem tudjuk kialudni magunkat, és ez okozza az egész napos csúszást. Ebben az esetben legyünk elszántak, feküdjünk le korábban, akkor is, ha azt gondoljuk, hogy biztosan nem fogunk tudni elaludni. Ebben nagy segítség számunkra, ha kikapcsoljuk a tévét, telefont, teljes sötétséget és csendet csinálunk. Higgyük el, minden nap egy picit előbb fog lecsukódni a szemünk, és reggel egyre üdébben, frissebben fogunk ébredni, méghozzá időben!
2.Tipp, ha csak még ezt megcsinálom!
Nyilvánvaló, hogy ez a késések leggyakoribb oka. Ha mindig megpróbálunk még valamit megcsinálni, mielőtt elindulunk, akkor tuti, hogy óriási késés lesz az eredmény. Még gyorsan elmosogatok, megnézem az e-mailjeimet, erre a levélre válaszolok, mert fontos, átöltözöm, mert ez a ruha nem annyira tetszik magamon. Határozzuk meg pontosan, hogy melyik percben kell kilépni az ajtón, hogy biztonsággal odaérjünk időben, ahová kell. Készítsük ki előre a ruhánkat, és ne fogjunk bele semmibe! Beszéljük meg magunkkal, hogy először legyünk útrakészek, és ha még marad egy kevés időnk, akkor rápillanthatunk a leveleinkre. De semmi több!
3.Tipp, ha azt hittem rövidebb az út
Nem szabad percre pontosan kiszámítani, hogy mennyi idő alatt érünk oda az úti célunkhoz, hiszen közbejöhet bármilyen közlekedési akadály. Mindig legalább negyedórával több időt szánjunk az útra!
4.Tipp, ha nem találom a kulcsom?
Ha nem szeretnénk hasznos perceket azzal tölteni indulás előtt, hogy a személyes tárgyainkat keresgéljük, akkor legyen az asztalon egy kosárka, amibe beletesszük a kulcsot, napszemüveget, pénztárcát, telefont. Így amikor indulnunk kell, akkor csak a kosárka tartalmát kell beledobálni a táskánkba, és nem kell hatszor körbeszaladni a lakást, mire mindent megtalálunk.
5.Tipp, ha már megint feltartanak
Ha családanyák vagyunk, akkor biztosan ismerjük az érzést, amikor már lépnénk ki az ajtón, de a gyerek utánunk szól, hogy hol van a kedvenc pólója vagy éppen megéhezett, összedobnánk-e egy szendvicset gyorsan. Ha nincs gyerekünk, akkor a párunk is képes ugyanezt a tünetet produkálni. Erre egy megoldás létezik: határozottan közöljük, hogy mennünk kell, oldják meg maguk a problémájukat. Persze azért nem árt, ha a gyereknek előre kikészítjük a ruháját, és megcsináljuk az ennivalóját.
6.Tipp, ha elhúzódott a megbeszélés
Előfordulhat, hogy azért késünk egy találkozóról, mert az értekezlet vagy megbeszélés elhúzódik. Ha ez egyszer-kétszer fordul elő, akkor nem számítunk rendszeres későknek, ne rágódjunk ezen. Ha viszont gyakori, akkor gondolkozzunk el azon, hogy ha az a bizonyos értekezlet mindig elhúzódik, akkor ne szervezzünk utána szorosan programot. Hagyjunk rá annyi időt a következő találkozóra, hogy biztosan odaérjünk!
7.Tipp, ha reggel rohanok
Mindig reggel úszunk el, és emiatt késünk utána egész nap? Akkor lehet, hogy korábban kellene felkelnünk! Amit lehet, azt előző este csináljuk meg, reggelre már csak a legszükségesebbet hagyjuk!
8.Tipp, ha a fránya tudatalattink
Simán megeshet, hogy azért szánjuk rá magunkat olyan nehezen az indulásra, mert semmi kedvünk bemenni a munkahelyünkre, iskolába vagy ahová készülünk. Ilyenkor — ha nem is tudatosan, de — kifogásokat keresünk, hogy miért nem tudunk végre elindulni. Ez pont olyan, mint amikor a gyereket megkérjük valamire, de ő éppen akkor lesz éhes, szomjas, vagy sürgősen WC-re kell mennie. Ilyenkor gondoljunk arra, hogy minél előbb megyünk, annál előbb jövünk! Mellesleg mindenképpen mennünk kell, hiába húzzuk az időt! Teljesen felesleges. Az is meglehet, hogy érdemes lenne elgondolkodnunk azon, hogy nem kellene-e munkahelyet váltanunk!
Tudta?
A késés együtt jár azzal, hogy mindig kapkodunk, emiatt persze biztos, hogy elfelejtünk dolgokat. Ráadásul, amikor végre megérkezünk, akkor egészen biztos, hogy az illető, aki várt ránk, már rettenetesen felpaprikázta magát. Éppen ezért több okból érdemes búcsút intenünk ennek a szörnyű tulajdonságunknak.
Fontos!
Senki nem boldog, ha mindig ránk kell várnia, de a leginkább a gyerekeinket viseli meg a késésünk. Képzeljük csak el milyen érzés lehet neki, amikor mondjuk vége az edzésének, már mindenkiért jött az anyukája, csak érte nem, a portás pedig mérgesen szuggerálja őt, hogy mikor megy már végre haza, hogy ő is azt tehesse. Ne hozzuk ilyen helyzetbe őt! Szedjük össze magunkat, és menjünk érte időben, mert talán fel sem tudjuk mérni, hogy milyen hatással van a gyerekre a mi szétszórtságunk!
Fotó: Adobestock
