Sokan csak nyáron szembesülnek azzal, hogy pontosan mennyi szabadsággal gazdálkodhatnak az adott évben. A legtöbben ilyenkor el is kezdik kivenni a pihenőnapot, de valljuk be, mindenkinek felmerül a kérdés:
Mi történik azzal a szabadsággal, ami bent marad?
Nem mindegy, ki dönt a szabadság időpontjáról
A szabadság rendszere egyszerűnek tűnik, mégis rengeteg félreértés övezi. Sokan úgy gondolják, hogy a teljes éves kerettel szabadon gazdálkodhatnak, valójában azonban a munkáltató és a munkavállaló közösen alakítja a szabadságok kiadásának rendjét – írja a Femina.
A magyar munkajog szerint a szabadságot alapvetően a munkáltató adja ki, de nem dönthet teljesen önként. A dolgozónak ugyanis joga van ahhoz, hogy az éves szabadságából 7 nap időpontját ő jelölje meg. Ezt a munkáltató csak indokolt esetben tagadhatja meg. A fennmaradó napok kiadásának időpontját már valóban a munkáltató határozza meg.
A közös nyaralás nem mindig egyszerű
A szabadságok egyeztetése sok családban és párkapcsolatban szervezést igényel. Előfordulhat, hogy míg az egyik fél könnyedén kiveheti a nyári pihenőnapokat, addig a másik munkahelyén nagyobb terhelés miatt például szabadságstop van.
A munkáltató meghatározhat olyan időszakokat, amikor bizonyos okok miatt nem engedélyez szabadságolást, vagy akár előírhatja annak kivételét is. Ilyen kritikus helyzet lehet például egy nyári leállás vagy egy fontos munkafolyamat lezárása.
Mi történik a bent maradt szabadsággal?
A szabály szerint a szabadságot abban az évben kell kiadni, amelyikre jár. Nem lehet egyszerűen úgy dönteni, hogy valaki inkább dolgozik egész évben, majd később pénzt kér a ki nem vett napokért. A bent maradt szabadság pénzbeli megváltása ugyanis csak egy esetben lehetséges: amikor megszűnik a munkaviszony.
Ilyenkor a munkáltató köteles kifizetni a ki nem adott szabadság ellenértékét.
Más esetekben a cél az, hogy a munkavállaló ténylegesen pihenjen, hiszen a szabadság nem extra juttatás, hanem a regenerációhoz szükséges idő. Bizonyos helyzetekben természetesen átvihető néhány nap a következő évre. Ilyen lehet például egy hosszabb betegség, szülési szabadság vagy gyermekgondozással kapcsolatos távollét.
Ez is érdekelhet:
Ennyi szabadság jár egy évben
A magyar rendszer alapja az alapszabadság minden munkavállalónak évi 20 nap. Ehhez életkor alapján pótszabadság társul:
- 30 éves kortól: +2 nap
- 32 éves kortól: +3 nap
- 35 éves kortól: +4 nap
- 37 éves kortól: +5 nap
- 40 éves kortól: +6 nap
- 42 éves kortól: +7 nap
- 45 éves kortól: +8 nap
Ez azt jelenti, hogy egy idősebb munkavállaló jelentősen több pihenőnapra jogosult, mint egy fiatalabb kolléga. Emellett további pótszabadságok is léteznek, például a gyermekek után járó napok, amik a kisgyermeket nevelő szülők terheit hivatottak segíteni.
A részmunkaidősöknek ugyanannyi szabadság jár
Gyakori tévhit, hogy aki részmunkaidőben dolgozik, annak kevesebb szabadság jár. Ez nem így van. A részmunkaidős munkavállalókat ugyanannyi szabadságnap illeti meg, mint a teljes munkaidőben dolgozókat. A különbség a szabadság idejére járó díjazásban van, hiszen a fizetésük a ledolgozott munkaidő aránya szerint alakul.
