Dr. Linczmayer Szilviától, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kommunikációs Főosztályának vezetőjétől megtudtuk, hogy pálinkát (párlatot) főzhetünk mi magunk is – ez a magánfőzés –, vagy választhatjuk a bérfőzetést.
Mindkettőre a jövedéki törvény rendelkezései vonatkoznak. Fontos tisztázni azt is hogy, bár a köznyelvben pálinkának nevezik, a magánfőzés és a bérfőzés során előállított alkoholtermék jogszabály szerinti megnevezése párlat.
„A jövedéki jogszabályok lehetőséget adnak arra, hogy saját tulajdonú gyümölccsel, gyümölcsből származó alapanyaggal és saját főzőberendezéssel (desztilláló) – meghatározott feltételekkel – magánfőzőként párlatot állítsunk elő saját részre. Ehhez nincs szükség szakképesítésre, de például a szomszédunknak, ajándékba már nem készíthetünk italt” – figyelmeztet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kommunikációs vezetője.
Ha nem saját berendezésen főznénk, bérfőzdében is elvégeztethetjük ezt a műveletet. A párlatot azonban ekkor is csak saját fogyasztásra vihetjük haza, tilos eladni, kereskedni vele.
Bejelentés és ellenőrzés
Magánszemély legfeljebb 100 liter űrtartalmú főzőberendezést vehet, és az önkormányzat jegyzőjénél be kell azt jelentenie. A magánfőzés szabályainak betartását az illetékes önkormányzati, Budapesten a kerületi adóhatóság ellenőrzi.
„Ha a főzés megfelel a szabályoknak, csak a bejelentés maradt el, a hatóság felszólítja a magánszemélyt annak 15 napon belüli pótlására. Ha ezt nem teszi meg, 200 ezer forintig terjedő bírsággal sújtható. A hatóság a desztillálóberendezést és az azon előállított jövedéki terméket is lefoglalhatja, ha a tulajdonos a bejelentéskor valótlan adatokat adott meg, vagy a párlatot bejelentés nélkül állította elő” – figyelmeztet dr. Linczmayer Szilvia.
Tudtad, hogy akár fügéből is készíthetsz pálinkát?
(Forrás: Adobe Stock)
Ezeket olvastad már?
Adómentes, de korlátokkal
Dr. Linczmayer Szilvia szerint 2021-től a magánfőzés adómentes, így nem kell már a korábban ismert párlatadójegyet megvásárolni. Fontos, hogy egy háztartásban maximum 86 liter párlat készíthető évente.
„A magánfőzést – a párlat előállítása előtt – be kell jelenteni a NAV-hoz. A bejelentésben meg kell adni a személyes adatokon kívül az előállítani kívánt párlat mennyiségét is, literben. A bejelentés alapján a NAV igazolást állít ki. Ha az előzetesen bejelentett párlatmennyiségnél többet állítunk elő – de annak mennyisége nem haladja meg a 86 litert –, akkor erről egyszerűen csak tájékoztatni kell az adóhatóságot” – mondja szakértőnk.
A bejelentéshez szükséges iratokat ezen a linken találod meg.
Amennyiben viszont túllépjük a 86 litert, azt kötelező bejelenteni a NAV-nak. Ezt a többletet meg is kell semmisíteni, ellenkező esetben ugyanis már jövedéki törvénysértésnek minősül, és jogkövetkezményt vonhat maga után.
Tudtad, hogy pálinkát már csak azért is érdemes főzni, mert jó szúnyogcsípésre is? És azt, hogy pálinkafőző nélkül is készíthetsz házi cseresznyepárlatot?
Minek nevezzelek?
Pálinkának egy EU-rendelet alapján csak olyan – jellemzően palackos, zárjegyes – gyümölcspárlat nevezhető, amelyet Magyarországon termett gyümölcsből készítettek, és amelynek cefrézését, párlását, érlelését, palackozását is itt végezték. Sűrítményből, aszalványból, szárítmányból készült termék nem nevezhető így.
Mennyi gyümölcs kell 86 liter pálinkához?
A pálinkafőzdék által használt átlagos kihozatali adatok alapján nagyjából kiszámolható, hogy 86 liter 50%-os pálinkához mennyi gyümölcs szükséges. A tényleges mennyiség függ a gyümölcs cukorfokától, érettségétől és a főzés hatékonyságától, ezért az alábbiak becslések.
A gyakorlatban sok pálinkafőző az egyszerű ökölszabályt használja, hogy:
- 1 liter pálinkához általában 10–14 kg gyümölcs kell,
- szilvából inkább 8–12 kg,
- almából és körtéből inkább 12–15 kg,
- kajszibarackból 10–12 kg.
| Gyümölcs | Kg/liter | 86 literhez |
|---|---|---|
| Meggy | 12–14 kg | 1030–1200 kg |
| Alma | 14–16 kg | 1200–1380 kg |
| Barack (kajszi) | 10–12 kg | 860–1030 kg |
| Körte | 13–15 kg | 1120–1290 kg |
| Szilva | 9–11 kg | 770–950 kg |
| Törköly | 7–9 kg | 600–770 kg |
| Vegyes | 11–13 kg | 950–1120 kg |
A valóságban az érettség és a cukorfok sokkal többet számít, mint maga a fajta. Egy nagyon érett, cukros szilvából vagy kajsziból akár 15–25%-kal több pálinka is kijöhet, mint egy gyengébb évjáratú gyümölcsből.
Fotó: Adobe Stock
