Egy erdei séta vagy kirándulás közben aligha jut eszembe lehajolni minden fekete kavicsért. Legfeljebb akkor akad meg rajta a szemem, ha különösen furcsa a formája, vagy feltűnően nehéznek érződik a tenyeremben. Pedig akadnak olyan jelentéktelennek látszó kövek, amelyekért a gyűjtők elképesztő összegeket fizetnek.
Nem drágakövekről van szó, hanem meteoritokról, vagyis a világűrből érkezett kőzetdarabokról. A ritka példányok egyetlen grammjának értéke akár az 5000 eurót is elérheti.
Ez jelenleg nagyjából 1,9-2 millió forint grammonként. Fontos azonban rögtön hozzátenni valamit: nem minden meteorit ér milliókat. Sőt, nagyon nem.
Az elképesztő felső értéket az SWR által megszólaltatott Stefan Decker, az oberweseli meteoritmúzeum vezetője és meteoritkereskedő adta meg. Arrafelé, Németországban a meteoritok ára nagyjából 1 eurótól egészen 5000 euróig terjedhet grammonként. Az értéket többek között az
- összetétel,
- állapot
- és az is befolyásolja, mennyire friss a lelet.
Vagyis azért nem érdemes még felmondani a munkahelyeden azért, mert a kutya reggeli sétáltatásakor találtál egy gyanús fekete követ.
Miért fizethet valaki milliókat egy darabka kőért?
A meteoritok jóval többet jelentenek egyszerű gyűjtői ritkaságnál. Olyan természetes anyagminták, amelyek a világűrből jutottak el a Föld felszínére, ezért tudományos szempontból is rendkívül érdekesek.
A Magyar Meteoritikai Társaság meghatározása szerint a Föld pályáját keresztező kisebb-nagyobb égitesttöredékek a légkörbe érve fényes tűzgömböt hozhatnak létre, a felszínt elérő darabokat nevezzük meteoritoknak. A társaság kutatja a Magyarország területére hullott példányokat, és működteti a Magyar Tűzgömbkamera Hálózatot is, amely a légkörünkbe érkező tűzgömbök megfigyelésében és a lehetséges hullási zónák meghatározásában segít.
Az ár persze itt sem egyszerű képlet. Stefan Decker szerint egy közönséges kőmeteorit, például egy kondrit értéke viszonylag alacsony lehet, míg egy ritkább típus már sokkal érdekesebb a kutatók és a gyűjtők számára. Az extrém, grammjáért több ezer eurós ár tehát a különleges példányokra vonatkozó felső tartomány, nem egy átlagos meteorit általános ára.
Első pillantásra tényleg csak egy furcsa kavics lehet
Ez az egészben talán a legizgalmasabb, és egyben a legrosszabb hír is, hiszen ez a tulajdonság az, ami miatt akár el is sétálhatunk egy meteorit mellett. Nem feltétlenül olyan tárgyat kell elképzelni, amelyről ránézésre ordít, hogy a világűrből érkezett.
- Az Arizonai Egyetem Lunar and Planetary Laboratory szakmai útmutatója és képes meteorhatározója szerint az egyik árulkodó jel lehet az úgynevezett olvadási kéreg.
- A légkörön való áthaladás során a meteorit külső része felhevül és megolvad, így vékony, sötét kéreg alakulhat ki rajta.
- A friss kéreg fekete lehet, később azonban az időjárás hatására rozsdás-barnás színűvé válhat.
De ha valami gyanúsat vagy érdekeset találátl, kutakodhatsz képekben a NASA meteoritismertetőjében is, ahol ugyanezt a jellegzetes, vékony külső kérget emelik ki, de arra is felhívja a figyelmet, hogy a meteoritokon sekély, ujjbenyomásra emlékeztető mélyedések is előfordulhatnak. Emellett bizonyos meteoritok az átlagos földi köveknél feltűnően nehezebbek, úgyhogy nemcsak nézegetni, hanem fogdosni is érdemes a meghatározáshoz.
Van azonban egy fontos apróság.
Attól még nem meteorit, hogy vonzza a mágnes
Sokan ezt próbálnák ki elsőként, és valóban van alapja. A legtöbb meteorit tartalmaz valamennyi vas-nikkel fémet, ezért mágneses tulajdonságot mutathat. A vasmeteoritoknál ez különösen erős lehet, míg egyes kőmeteoritoknál jóval gyengébb.
Csakhogy ugyanezt számos teljesen földi eredetű kőzet is produkálhat, a magnetittartalmú földi kőzeteket például könnyű emiatt meteoritnak nézni. A mágnesesség önmagában tehát nem bizonyíték.
Ugyanez igaz a súlyra is. A szokatlanul nagy sűrűség jó nyom lehet, mégsem döntő, hiszen földi ásványok és ipari salakdarabok között is találhatunk meglepően nehéz példányokat.
Vagyis ha valami fekete, nehéz és még a mágnes is vonzza, akkor már érdekes, de még ne kezdjük el fejben elkölteni a kétmillió forintot grammonként.
Találtál egy gyanús követ? Ne ess neki kalapáccsal
Ha egy darab valóban szokatlannak tűnik, és minden érzékszervi teszten átment, ne áll neki te magad kikutatni, hogy valójában mi lehet. Ne csiszold, ne tisztogasd és főleg ne vágd ketté azért, hogy belülről is megnézd.
Stefan Decker egy frissen hullott meteorit esetében arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyors megtalálás tudományos szempontból fontos lehet, mert a friss minták vizsgálata információkat őrizhet a kozmikus eredetről. Az SWR-nek azt mondta, hogy a friss leletet érdemes a környezeti hatásoktól is óvni.
Magyarországon van ennél egyszerűbb következő lépésünk is: a Magyar Meteoritikai Társaság kifejezetten foglalkozik a hazai meteoritok kutatásával, és tájékoztatást is nyújtanak arról, mi a teendő, ha valaki meteoritnak vélt tárgyat vagy kőzetet talál.
Ez azért lényeges, mert egy fénykép, a szín vagy egy otthoni mágnesteszt alapján nem lehet biztosan kijelenteni, hogy meteoritot találtunk. Bizonyos esetekben kémiai elemzésre és szakértői vizsgálatra is szükség van a biztos azonosításhoz.
És tényleg lehet ilyet csak úgy találni?
Elméletileg igen, a meteoritok valóban eljutnak a Föld felszínére. Magyarországon ráadásul szervezett kutatás is folyik utánuk: a Magyar Meteoritikai Társaság egyik célja kifejezetten a hazánk területére hullott meteoritok megtalálásának elősegítése.
Ettől azért a hétvégi parkerdei séta még nem válik kincsvadászattá. A sötét kövek elsöprő többsége természetesen földi eredetű, és a valódi meteorit felismerése sem olyan egyszerű, mint ahogy egy internetes fotó alapján tűnhet.
De legközelebb, ha egy szokatlanul nehéz, sötét, vékony kérgű kő kerül elénk, azért talán megér egy második pillantást. Lehet, hogy csak egy kavics. Ha viszont tényleg meteorit, már az is különleges, hogy olyan anyagdarabot tartunk a kezünkben, amely a világűrből érkezett.
A milliós érték pedig? Az már csak a nagyon ritka ráadás.
