Sokan úgy gondolják, hogy ha valaki végrendeletet ír, onnantól teljesen szabadon rendelkezhet a vagyonáról. A valóság azonban ennél árnyaltabb. Előfordulhat, hogy az örökhagyó egyetlen rokonára sem szeretne hagyni semmit, mégis lesz olyan családtag, aki jogszerűen követelheti az örökség egy részét. Ez a kötelesrész intézménye, amely a magyar öröklési jog egyik leggyakoribb vitaforrása.
Kötelesrész: amikor a végrendelet nem az utolsó szó
A Polgári Törvénykönyv szerint bizonyos közeli hozzátartozók akkor is részesülhetnek az örökségből, ha az örökhagyó nem nevezte meg őket örökösként. A jogalkotó ezzel a család legközelebbi tagjait kívánja védeni. A kötelesrész tehát nem „plusz örökség”, hanem egy törvény által garantált minimumigény.
Ez azt jelenti, hogy egy gyermek nem feltétlenül marad teljesen örökség nélkül csak azért, mert a szülő más személyt nevezett meg a végrendeletében örökösként. A kötelesrész miatt bizonyos esetekben mégis pénzbeli igénye keletkezhet az örökösökkel szemben.
Kik lehetnek jogosultak kötelesrészre?
Az Öröklési jog szaklap szerint a jogosultak köre meglehetősen szűk. A törvény alapján elsősorban az örökhagyó leszármazói, vagyis gyermekei, unokái, továbbá a házastársa és bizonyos esetekben a szülője tarthat igényt kötelesrészre. Testvérek, élettársak és távolabbi rokonok ugyanakkor nem jogosultak rá.
Ez különösen fontos lehet olyan családokban, ahol az örökhagyó hosszú ideje élettársi kapcsolatban él, de nem házasodik össze. Ilyenkor az élettárs öröklési helyzete gyakran jóval kedvezőtlenebb, mint azt sokan gondolják.
Mi történik a korábban elajándékozott vagyonnal?
Attól, hogy valaki még életében elajándékozza például a lakását az egyik gyermekének, nem feltétlenül kerül ki az ingatlan értéke a kötelesrész számításából. A Polgári Törvénykönyv szerint a kötelesrész alapjához főszabály szerint az örökhagyó által életében adott ingyenes adományok értéke is hozzátartozik.
Fontos azonban a tízéves határ: az örökhagyó halálát megelőző tíz évnél régebben adott ajándék értéke már nem tartozik a kötelesrész alapjához. Ha pedig a hagyaték nem elegendő a kötelesrész kielégítésére, bizonyos esetekben a tíz éven belül megajándékozott személy is felelhet érte. A részleteket mindig az adott családi és vagyoni helyzet alapján kell vizsgálni.
Ez is érdekelhet:
- Ezer, meg ezer magyar vitrinben porosodik ilyen: aranyat ér ez a régi gyertyatartó
- KVÍZ Tugyi, labi, bodag – már csak pár magyar tudja ezeknek a tájszavaknak a jelentését: te köztük vagy?
- Ezért olyan erősek lelkileg a 60-70-es években született magyarok, a kulcsos gyerekek
- Régen csak a szegények ették kényszerből, mára az egyik legtrendibb vacsora ez a 4 összetevős kaja
Mennyi járhat?
A jelenlegi szabályok szerint a kötelesrész mértéke főszabály szerint annak az egyharmada, amit az érintett törvényes örökösként kapna.
Egy egyszerű példával élve: ha egyetlen gyermek örökölne törvény szerint mindent, de a végrendeletben teljesen kimarad, akkor bizonyos feltételek mellett a hagyaték egyharmadának megfelelő összeget követelhet kötelesrészként. Fontos ugyanakkor, hogy a kötelesrész alapjának kiszámítása sok esetben bonyolultabb, mert egyes korábbi ajándékozások is számításba kerülhetnek.
Kizárás és kitagadás: nem ugyanaz
A köznyelv gyakran összemossa a két fogalmat, a jog azonban élesen különbséget tesz közöttük. Az rsm szakmai portálon dr. Szűcs Bálint segít tisztábban látni.
- Kizárás az öröklésből: az örökhagyó a végrendeletében rendelkezhet úgy, hogy valamelyik törvényes örököse ne kapjon örökséget. Ehhez külön indoklás sem szükséges. A kizárt személy viszont még jogosult lehet kötelesrészre. Vagyis hiába marad ki a végrendeletből, az ügy ezzel korántsem zárul le.
- Kitagadás az öröklésből: a kitagadás ennél sokkal szigorúbb jogi eszköz. Ilyenkor az örökhagyó nemcsak az örökségtől, hanem a kötelesrésztől is megfosztaná a hozzátartozót. Erre azonban kizárólag a törvényben meghatározott okok fennállása esetén van lehetőség, és az okot a végrendeletben egyértelműen meg kell jelölni.
Kitagadási ok lehet például, ha a jogosult súlyosan megsértette tartási kötelezettségét, az örökhagyó sérelmére bűncselekményt követett el, vagy nem nyújtotta a tőle elvárható segítséget, amikor arra szükség lett volna.
Nem érdemes félvállról venni
A szakmai tapasztalatok szerint az öröklési viták jelentős része éppen abból fakad, hogy a családtagok nincsenek tisztában a kötelesrész szabályaival. Sokan azt hiszik, a végrendelet automatikusan felülír minden törvényes jogot, mások pedig úgy vélik, a kötelesrész automatikusan jár. Valójában egyik sem igaz. A kötelesrészi igényt érvényesíteni kell, ráadásul az ilyen követelés öt év alatt elévül.
Ezért aki végrendelet készítésén gondolkodik, vagy örökösként bizonytalan a jogaiban, annak érdemes időben tájékozódnia. Egyetlen mondat a végrendeletben ugyanis nem mindig elég ahhoz, hogy valaki végleg kimaradjon az örökségből.
Lemondhat-e valaki a kötelesrészről?
Igen. A Polgári Törvénykönyv lehetővé teszi, hogy a törvényes örökös még az örökhagyó életében, vele kötött írásbeli szerződésben egészben vagy részben lemondjon az öröklésről. A lemondásra vonatkozó szabályokat a kötelesrészre is alkalmazni kell.
Ez például akkor lehet fontos, ha az egyik gyermek már korábban jelentősebb vagyont kapott, és a család előre szeretné rendezni a későbbi öröklést. Nem szabad azonban összekeverni a lemondást az örökség visszautasításával: előbbi még az örökhagyó életében történik, utóbbi csak az öröklés megnyílása után.
Példa: 10-100 millió forintos hagyatéknál mennyi lehet a kötelesrész?
A kötelesrész főszabály szerint annak az összegnek az egyharmada, amelyet az érintett törvényes örökösként kapna. Az alábbi egyszerűsített számítás abból indul ki, hogy a táblázatban szereplő összeg a kötelesrész alapja, nincs beszámítandó korábbi ajándék, tartozás vagy más különleges körülmény.
(Forrás: AI-generált kép)
*A házastárs és egy gyermek esetében ez a hagyaték egyszerűen felosztható részére vonatkozó szemléltető számítás. Leszármazó mellett ugyanis a házastársat egy gyermekrész illeti meg a hagyaték többi részéből, ugyanakkor az örökhagyóval közösen lakott lakáson és annak berendezési tárgyain holtig tartó haszonélvezeti joga is lehet.
Emiatt egy konkrét hagyatéknál a házastárs kötelesrészét nem mindig lehet pusztán a teljes vagyonérték egyszerű elosztásával meghatározni.
Így olvasd a táblázatot
- Ha például 60 millió forint a kötelesrész alapja, és az örökhagyónak egyetlen gyermeke van, aki házastárs hiányában mindent örökölne, a gyermek kötelesrésze 20 millió forint lehet.
- Két gyermeknél törvényes öröklés esetén fejenként 30 millió forint jutna, ennek egyharmada gyermekenként 10 millió forint.
- A tényleges összeg azonban eltérhet, ha a hagyatékot tartozások terhelik, korábbi ajándékokat is figyelembe kell venni, vagy a családi és vagyoni helyzetre külön szabály vonatkozik.
