Sztár

Rózsa György: A lányom és a kisunokám jelentik a családot

Ritka pillanatok egyike, amikor Rózsa Györggyel családi miliőben találkozhatunk. A Kapcsoltam egykori műsorvezetője nem túl gyakran ad erre lehetőséget. A Meglepetéssel kivételt tett, elkísértük lányához, Csillához és unokájához, Ádámhoz.

Rózsa György (aki a közönségnek még ma is inkább Gyuri) azt mondja, felesége, Kanyó Éva tornászbajnok korai elvesztése után az volt a legnagyobb félelme, hogy ha ő is elmegy, a lánya egyedül marad, hiszen nem született testvére.

– Amikor Csilla elmondta, hogy 37 éve­sen kisbabát vár, nagyon aggódtam érte, ugyanakkor meg is nyugodtam, hogy lesz, akit szeretettel felnevelhet, és aki később helyettem is vigyáz rá, és szereti őt – mondja a legendás televí­ziós, aki igyekszik minél több időt tölteni Csillával és 20 hónapos unokájával, Ádámmal.

Mi a kedvenc időtöltése?

– A kisunokám születése óta nekem a legjobb »műsorom«, ha Ádámkát szórakoztathatom, ha vele játszom. Nincsenek fix nagypapás-unokás napok, de amikor Csilla hív, csapot-papot otthagyok, s már szaladok is hozzájuk, vagy valamelyik játszótéren találkozzunk. Szerencsére Ádámot gyakran hozza át hozzám, sok játék van nálam is, jókat bohóckodunk. A kisunokám nagyon anyás, egyelőre másokkal nehezen barátkozik, de velem önfeledten nevet, és ennek nagyon örülök. Ádámka szép kisfiú, szoktam is mondani szerényen, hogy tiszta nagyapja! – teszi hozzá nevetve Rózsa György, Csilla pedig viccesen csak ennyit fűz hozzá: „Azt hittem, hogy édesapámnál nincsen bőbeszédűbb ember. Hát nekem sikerült megszülnöm, a fiam még a nagyapján is túltesz, be nem áll a szája!”

Elhalmozza a szeretetével

Csilla élete most Ádám körül forog, ennek minden örömével és nehéz­ségével együtt.

– Ádám nagyon eleven és határozott gyerek, kiköveteli magának a figyelmet. Magamra már nem jut időm, minden energiámat a kisfiam köti le. Szeret a középpontban lenni, ebben is pontosan a nagyapjára ütött. Az esték sem voltak eddig egyszerűek, 13 hónapos koráig minden éjszaka legalább tízszer felébredt. Ilyenkor csak szopizással aludt vissza.

Csilla még szoptatja a kisfiút, mert ez erősíti a köztük levő köteléket, és megnyugtatja mindkettőjüket. Emellett a gyerek immunrendszerére is jó hatással van, Ádám még sosem volt beteg. Csillának gyakran eszébe jut, bárcsak előbb, akár már 20 évesen szült volna.

– Szerintem egy nő addigra már érett az anyaságra. Édesanyám 22 éves volt, amikor engem megszült, és gyerekként imádtam, hogy fiatal, energikus anyukám van. 39 évesen váratlanul elhunyt, nagy szívfájdalmam, hogy nem láthatja az unokáját. Még szerencse, hogy itt van nekünk édesapám, akinél szórakoztatóbb nagypapát nem is tudnék elképzelni. Az unokáját elhalmozza a szeretetével, és olykor ajándékokkal is. Ha rajta múlna, már kétszer ekkora lakásba kellett volna költöznünk, mert zsákszámra hozná a játékokat, sosem jön üres kézzel – árulja el Csilla.

– Apu idős kora ellenére aktív nagypapa, tele ambíciókkal. Az unokájának szeretne mindent megmutatni a világból.

Ádám ősztől bölcsödés lesz

A tervek szerint Ádám szeptembertől bölcsődés lesz, így Csilla is visszatérhet majd imádott munkájához, a rúdtánc- és légtorna­oktatáshoz.

– Az Artpole Studióban csodás kollégáim viszik a hátukon a munka nagy részét, ők tartják a rúdtánc-, légtorna- és a sztrechingedzéseket, én itthonról intézem a stúdió ügyeit, amíg Ádám alszik. Várom, hogy újra formába jöjjek, hogy visszamehessek dolgozni, a kisfiam születése óta nem sportoltam.

A nyár egy részét a három generáció együtt tölti.

– A balatonfenyvesi nyaralónkba készülünk, amit az én csodálatos szüleim mintegy hatvan évvel ezelőtt építtettek – veszi át a szót Rózsa Gyuri.

– Évtizedeken át itt töltöttük a nyarak nagy részét. Rengeteg élmény köt ide engem is, Csillát is. Remélem, a kis gazfickó is sok vakáción át fürdik, csónakázik, homokozik, focizik, pecázik a tó partján, újra lesznek szalonnasütések, megtaníthatom biciklizni, evezni – tán, még csajozni is! – mondja huncut mosollyal a szemében.

– Komolyra fordítva a szót, az unokámat arra szeretném megtanítani, amire engem édesapám és édesanyám: az emberek szeretetére, a toleranciára, a barátságra, a küzdeni tudásra, a nyitott szemű és lelkű érdeklődésre és a jókedv megőrzésére. És titkon azt is szeretném, ha Ádám felnőve elolvasgatná a könyveket, amiket írtam, ha megnézné néhány jól sikerült televíziós műsoromat. Ám leginkább emlékezetes közös élményeket szeretnék ráhagyni, és a nagyapai szeretet el nem múló örökét.