„Engedd el!” – halljuk sokszor a tanácsot, amikor haragot érzünk. De sajnos a düh nem olyan, mint egy használt zsebkendő, amit egyszerűen kidobhatunk a szemetesbe. Akkor mit...
# elengedés
Párkapcsolatra vágyunk, de közben tartunk is tőle? Ennek a hátterében leginkább az elköteleződéstől való félelmünk állhat, amivel elég sokan küzdenek.
„Szakíts, és megmondom ki vagy” – tartja egy mondás. De mi van akkor, ha a kapcsolat végén az egykori szerelemből nem ellenség lesz, hanem barátkozni akar velünk. Működhet?
Ha azt halljuk: változás, a gyomrunk görcsbe ugrik, és azon kezdünk agyalni, hogy kerülhetnénk el. Pedig a változás szükséges, és nélkülözhetetlen a fejlődésünkhöz.
Olyan sokszor halljuk, olvassuk, mennyire fontos, hogy képesek legyünk elengedni azokat, akiket szerettünk, és akik már nem lehetnek velünk. Ám a feladat nem könnyű.
Marcit, a háromhetes gólyafiókát egy bolhási fészekből lökte ki a mamája még június elején, mégsem maradt nevelőszülő nélkül, hiszen egy különleges pótanya vette szárnyai alá.
Van, aki türelmes, van, aki kevésbé. Egy biztos, ezt a legnehezebb megtanulni az életben, hiszen mindent most akarunk, és úgy, ahogyan azt mi elképzeltük.
Az életünkben mindenki tanít nekünk valamit. Lehet, csak egy villanásra találkozunk, de előfordulhat, hogy egész életünkben mellettünk marad.
Mondják, a szerelem mindent legyőz, de ez nem mindig igaz. Megesik, hogy a körülmények állnak két ember közé, akik hiába szeretnének, nem lehetnek egy pár. De hogy...
Egy új kapcsolatban miért is ne hinnénk el, hogy a másik is ugyanolyan őszintén és tisztán gondola kettőnkre, ahogy mi? De néha nagyot csalódunk.
