Uncategorized

Kihívója akadt a színes Karikó Katalinnak: látványosság is lehet belőle

A falfestés, mint művészet, majdnem egyidős az emberrel: az emberek karcolták, faragták, maratták és festették ezeket, hogy megörökítsék népük tevékenységét, a vadászat, a gyűjtögetés és a családi élet jeleneteitől kezdve a vallási és temetkezési eseményekig.

A falfestés, mint művészet, majdnem egyidős az emberrel: az emberek karcolták, faragták, maratták és festették ezeket, hogy megörökítsék népük tevékenységét, a vadászat, a gyűjtögetés és a családi élet jeleneteitől kezdve a vallási és temetkezési eseményekig. Amikor street artról vagy urban artról beszélünk, egyszerre jutnak eszünkbe a firkák a közterek falain, Banksy szatirikus utcai művészete, a különböző kültéri installációk, de ide soroljuk a gigantikus falfestményeket, murálokat is. Ezek bár rokonságban álló műfajok, sok mindenben különböznek egymástól, leginkább az élvezeti értékük megosztó. Ami viszont közös bennük, hogy ezek az alkotások – csak úgy, mint az ókori falfestmények – a kommunikáció, a figyelemfelkeltés, az önkifejezés eszközei, melyek a legtöbb esetben kulturális és társadalmi értékeket, gondolatokat képviselnek.

A modernkori falfestészet lényege is sok esetben az, hogy az alkotások reflektáljanak napjaink eseményeire, ugyanakkor ennél már jóval többek: kulturális és vizuális élményt nyújtanak színeikkel vagy mondanivalójukkal. Ezek a falra festett műalkotások lehetnek az épületen belül vagy kívül is, és nem csak azért jelentenek külön kategóriát az urban art szerteágazó művészeti irányaiban, mert felfestésük művészi szakértelmet igényel, hanem azért is, mert az alkotás általában magában foglalja az épület architektúráját, hogy a festményt és az épületet egyként hozza létre.

Hazánkban is egyre gyakoribbak ezek a nagyszerű alkotások, számos falfestmény díszíti a főváros utcáit, a remekművek jelentős része pedig Magyarország első tűzfalfestéssel és köztérszínesítéssel foglalkozó szervezete, a Színes Város Csoport érdeme. Az ő munkáik közül emeltünk ki párat, hogy elmondjuk és megmutassuk, mi az az 5 dolog, amiért ennyire szeretjük ezt a műfajt.

Színekkel, élettel töltik meg a legszürkébb városrészeket

Kiváló példa erre a BAH-csomópontnál készült festés, ami a Színes Város Budapest Fesztivál keretében készült a fővárosban, 2015 nyarán. A falszínesítő projekt sorozat összesen 13 alkotásból állt, magyar és külföldi művészek közreműködésével készültek el. A fesztivál célja az volt, hogy fővárosunk egyre színesebb, vidámabb és ezáltal élhetőbb legyen az itt lakók és az ide látogatók számára is. A Balatont népszerűsítő alkotás igazi színfoltja lett a forgalmas csomópontnak, amit azóta is mindenki szívesen nézeget a zöld lámpára várva.

Egy másik világba repítenek

Vannak olyan falfestések is, amelyek nem az utca emberének, hanem egy közösség számára készülnek. Lehetnek ezek iskolák, óvodák, irodák, társasházak, különböző intézmények. Ezek célja többnyire, hogy feltöltsék és kimozdítsák a közönséget az egyhangúságból. Ilyen például a nem rég készült, természet ihlette festmény az Universo belső tűzfalán. A megbízó Cordia azzal a céllal kereste meg a Színes Várost, hogy a lakók számára a belső udvar zárt érzetét feloldják valamilyen természetes, zöld közeget idéző alkotással. A színek és a grafika kiválasztásánál azonban fontos volt, hogy az egyébként rendkívül napos belső udvar ne veszítsen a világosságából, a falak pedig megőrizzék fényvisszaverő képességüket. Így született meg ez a nyári rét hangulatú alkotás, ami teljesen megváltoztatta a Balázs Béla utca 24. alatt található lakóház udvarának atmoszféráját.

Társadalmilag fontos témákat dolgoznak fel

Oltakozni vagy nem oltakozni? Az elmúlt két év a COVID járványról szólt. Alapjaiban rázta meg a gazdaságot és a társadalmat a világ minden táján. Valamihez azonban kétség sem férhet, a vírus ellen kifejlesztett oltás milliók életét mentette meg világszerte. A hatalmas falfestmény az mRNS-alapú koronavírus-vakcinák mögötti technológia kifejlesztője, Karikó Katalin előtt tiszteleg, a Színes Város pedig a Brain Bar megbízásából, a Millenárison tartott „jövőfesztivál” előestéjére készítette el tavaly. Karikó Katalin arcképe mellé „A jövőt magyarok írják” jelmondat került, ami kifejezi a Brain Bar célját, ami a magyar fiatalok ambícióinak erősítése, bátorításuk a jövő aktív alakítására. Karikó Katalin színes képmása a Krisztina körút 30. falán található.

Politika, véleménynyilvánítás, kicsit másképp

A művészet önkifejezés, melynek segítségével megfogalmazhatjuk azokat az érzéseket és gondolatokat, amelyeket máshogy talán nehezen tudnánk megtenni. Egy olyan krízishelyzetben pedig, mint egy háború, a művészet az egyik legfelszabadítóbb eszköz, amivel szorongásunknak „hangot” adhatunk. Nem véletlenül mozgatta meg annyira a művészvilágot az ukrajnai háború. Számtalan alkotás készült a világ minden pontján, az aggodalom, az együttérzés és a világpolitika kritikájának kifejezésére. 2014-ben készült eredetileg Luke Embden brit művész tervezésében a Színes Város egyik legismertebb falfestménye, aminek a közepén egy hatalmas piros szív volt. Felirata a szív körül angolul „szeresd a szomszédaidat”. A Színes Város Csoport engedélyt kért az alkotótól, hogy Ukrajna melletti szolidaritásként a szívbe belefesthessék az ukrán zászló színeit a Dob utca 40-ben.

A legjobb házasságban is van tányércsörömpölés: Margó és Sándor aranylakodalmán derítettük ki a hosszú házasság titkát

A kulturális örökségünk hírmondói

Talán az egyik legpozitívabb, legösszetettebb és szívünknek leginkább kedves haszna a falfestészetnek, hogy amellett, hogy színpompába borítják az egyhangú, üres falakat, a vizuális érték mellett a kultúránk morzsáit elevenítik meg óriás felületen, újra gondolva, vagy éppen megörökítve azokat. Az ilyen alkotásokból szerencsére olyan sok van, hogy nehéz kiválasztani egyet, így most a teljesség igénye nélkül három példát emeltünk ki, melyek nem csak témájukban, de megvalósításukban is teljesen eltérőek, mégis talán a legtöbb magyar ember számára ugyanazt jelentik.

Régiposta utca 5.: Csodaszarvas

Szintén a Színes Város Budapest Fesztivál keretében valósult meg 2015-ben a csodaszarvas legendáját feldolgozó festmény Budapest egyik legfrekventáltabb részén, a Régiposta utcában. A monda szerint Hunor és Magor Nimród (Ménrót) király fiai, egy nap üldözőbe vettek egy csodaszép szarvast, hogy levadásszák, ám a szarvas elérhetetlen volt és egyre szebb tájakra, egyre gazdagabb területekre vitte a testvéreket, míg végül új földet és asszonyt találtak maguknak és ezzel megkezdődött a Hun-birodalom felépülése. A Csodaszarvas az újjászületés, a megújulás és a Nap jelképe, mitikus vezérállat, aki elvezette Hunort és Magort a magyar hazába. A fesztivál győztes alkotása lett ez a Carlos Breakone által tervezett Csodaszarvas című festmény. Az alkotó elmondása szerint üzenete miatt is választotta a csodaszarvas tematikáját, ugyanis a magyar mondavilág köré épülő legendák érdemesek arra, hogy a külföldről idelátogatókkal is megismertessük ezeket.

Szigony utca 8.: Macskafogó című 1986-os animációs film

A Losonci-negyedben több mint 400 liter színes falfesték felhasználásával és két hónapnyi munkával készült képen a Macskafogó című rajzfilm egérhőse, Grabowski látható. A film a magyar mozgóképi tömegkultúra korszakos darabja, legendás figurái, szállóigévé lett párbeszédei valamennyi magyar néző számára hivatkozási alappá váltak. A 600 négyzetméteres falfestmény tervét – amelyet a népszerű rajzfilm Szórádi Csaba által tervezett 1986-os moziplakátja inspirált – Ternovszky Béla és alkotótársai engedélyével, Forgács Simon (Macskafogo.hu), @0036mark és Illés Hajnalka grafikus készítették. A Macskafogó nemcsak itthon, de számos más országban is sikert aratott, főleg a keleti blokk országaiban, de a Macskafogó Hollandia, és az Amerikai Egyesült Államok lakóinak is elnyerte tetszését, ahol egyébként Cat City néven futott. A festmény felépítése remekül illeszkedik a panelházak hosszan, a magasba nyúló látványába, miközben színnel és élettel töltik meg az egybemosódó szürkés hatást. A témaválasztás pedig mindenkit mosolyra fakaszt.

A legújabb: Leonardo da Vinci utca 42. – Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regényének egy részlete

A sort a Színes Város egy újabb remekművel bővítette nemrég, méghozzá a Corvin Sétány mentén épülő Grand Corvin 2 melletti ház tűzfalán. A megbízó itt is a Cordia volt, akik a több mint egy évtizede tartó városrészmegújítási projekt egyik fontos szakaszának lezárására készítették el az alkotást. A cél ebben az esetben az volt, hogy egy olyan alkotás szülessen, ami kulturális szempontból nem csak a VIII. kerület és a környék lakói, de az idelátogatók számára is fontos és meghatározó értéket képvisel. A környékhez kötődő alkotók és művek között keresgélve hosszas mérlegelés után esett a választás Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regényére és az ikonikus üveggolyózás-jelenetre, melynek helyszíne a regényben a Józsefvároshoz tartozó Múzeumkert. A mű Buzás Aliz illusztrátor tervei alapján készült, amit egy zártkörű pályázaton választott ki a megbízó Cordia.

Témától függetlenül, a falfestészet az urban art talán leginkább elismert művészeti ága, ami pozitív hatást gyakorol nem csak a környék megítélésére, de a városképre és az ott élő, de akár csak az ott járókelő emberek hangulatára, közérzetére is. Szerintünk legyen belőle még több, legyen Budapest egy színes város!

Képek: Színes Város Budapest