Uncategorized

Változnak a felsőoktatási felvételi szabályok

A felsőoktatási felvételi rendszer két lépcsőben alakul át. A változások egy része már az idei felvételi eljárás során is érvényes, a többi pedig 2024-től lesz hatályos. Nézzük ezeket!

A főiskolai, egyetemi jelentkezésekkel – melyek határideje február 15. – kapcsolatban változások várhatók a közeljövőben. Ezeket dr. Vanó Renátával, az Oktatási Hivatal felsőoktatási elnökhelyettesével néztük át.

Nem kötelező a minimumpont

„Az első, már idén is érvényben lévő szabály, hogy nem ír elő a jogszabály minimumpontot. Eddig 280 pont volt a jogszabályi minimum, amit idén eltöröltek, ám ettől függetlenül az intézmények továbbra is meghatározhatnak minimumpontszámot – ez esetben a felvételi tájékoztatóban ezt meg is jelenítik. A másik módosítás, hogy az alap- és osztatlan képzéseknél nem lesz általánosan kötelező az emelt szintű érettségi, ugyanakkor a felsőoktatási intézmények bizonyos szakokon ezután is kérhetik az egy vagy két emelt szintű vizsgát. Nyilván mindenkinek érdeke, hogy olyan tanulók jussanak be az adott szakra, akik erőteljesebb tudással rendelkeznek, és így nagyobb eséllyel jutnak el az oklevél megszerzéséig, amit az intézmények a felvételi követelményrendszer testre szabásával tudnak elérni – mondja az elnökhelyettes.

Pontszámítás

2024-től megszűnik továbbá a plusz pontok központi rendszere. Vagyis az intézmények maguk döntik el, hogy az egyes karokon, szakokon, mit jutalmaznak intézményi ponttal. Összesen 100 intézményi pont szerezhető, a követelményeket a felvételi tájékoztatóban közlik. „Ilyen lehet például az emelt szintű érettségi, nyelvismeret, hátrányos helyzet, munkatapasztalat, felvételi előkészítőn való részvétel az adott intézményben. 2024-től azt is az intézmény határozza meg, hogy mely érettségi tantárgy érdemjegyeit számítja be a felvételi pontszámba, illetve, hogy a magyar, a történelem, a matek és az idegen nyelv mellett, melyik az az ötödik tantárgy, amely beleszámít a tanulmányi pontokba – magyarázza dr. Vanó Renáta. A pontszámításban további változások is várhatók. Az emelt és a középszintű érettségi alapján adott pontokat jövőre más értéken számítják. Eddig mindkét érettségi típusnál az elért százalékkal azonosak voltak a pontok, és emelt szintű vizsga esetén ehhez adtak még 50 többletpontot. „2024-től az emelt szintű érettségi esetén egy 90%-os vizsga 90 pontot ér (és az egyetem eldönti, hogy további plusz pontot ad-e még hozzá), míg a középszintű érettséginél az elért százalék 2/3-át éri a pont. Vagyis egy 90 százalékos középszintű vizsga 60 pontot fog jelenteni – mondja a szakértő.

Nehezebb lesz a hallgatók elbocsátása?

A közösségi médiában pillanatok alatt elterjedt a hír, miszerint mostantól senkit nem lehet elküldeni majd egy adott felsőoktatási intézményből. „Ez természetesen nem teljesen igaz. Eddig a felsőoktatási törvény szabályozta, hogy ha valaki egy tantárgyból ötszöri próbálkozás után sem tud levizsgázni, azt el kell bocsátani. Ezután ezt központilag nincs szabályozva, ugyanakkor az intézmény tantervében, SZMSZ-ében rögzített tanulmányi kötelezettségeknek kell eleget tenni. Vagyis, az iskola továbbra is tarthatja magát a korábbi rendszerhez. Új szabály továbbá, hogy az abszolutórium megszerzése után az államvizsgát két évig azonos feltételek mellett lehet letenni, két év után az iskola által megszabott feltételek alapján, 5 év után azonban az államvizsga már nem tehető le – mondja dr. Vanó Renáta.

Kiemelt kép: Getty Images