Gyerekkorom óta sok időt töltök a természetben, még az alföldi kis falumban is szerettem kimenni a barátnőkkel a határba. Szépnek láttam a hullámzó búzatáblákat, a vadvirágos réteket. Mióta pedig Szentendrén élek, körbeölel a Pilis, ahova rendszeresen kirándulunk. De a hétköznapokon sem tudok a természet nélkül meglenni, ilyenkor a Bükkös patak romantikus sétánya és a Duna ad feltöltődést, hiszen mindennap elgyalogolok arrafelé. Minden pillanatot élvezek ott, és ami nagyon fontos, mindig mindenre találok gyógyírt. A nagyobb túrák után időnként előfordul, hogy mire visszaérünk, minden porcikám jólesően sajog, de a lelkem könnyűvé válik, szinte olyan érzés fog el, hogy akár el is tudnék repülni.
Nem tudom, hogy az én természetszeretetemben mekkora szerepet játszik az, hogy az emberiség az elmúlt hétmillió év java részét természetes környezetben élte. A városban élők száma csak az elmúlt 200 évben növekedett meg ugrásszerűen – 30 millióról majdnem 4 milliárdra. Ennek alapján a szakemberek is megerősítik, hogy az emberi psziché a legjobban a természetes környezethez illeszkedik. Ha túrázni indulunk, leggyakoribb úti cél az erdő. A friss levegőn való mozgás testemnek-lelkemnek jót tesz. De nemcsak nekem, hanem a természettől elszakadt, „modern” városi ember számára is. Divatos ma civilizációs betegségekről beszélni, de divat ide vagy oda, sajnos ez létező probléma. A mozgásszegény életmód meg a helytelen táplálkozás miatt sok a stressz, az pedig szív- és érrendszeri, valamint emésztőrendszeri megbetegedésekhez vezet. A túrázás segít a depresszióval küzdő betegek kezelésében is.
Idejét nem tudom, mikor voltam beteg, akár csak megfázva is. Mert a természetben eltöltött idő erősíti az immunrendszert, hatását egyes tanulmányok szerint akár 30 nappal később is mérni lehet. A természetet járva kikapcsol, pihen az agyunk. Sokszor megtörtént, hogy valami nehéz helyzetre éppen kint a Pilisben találtam meg a jó megoldást. Hosszan mesélhetném még, mi mindenért érdemes rendszeresen időt tölteni a természetben, de azzal zárom mondandómat: ez az a hely, ahol lelki békére találhatunk és ahonnan sokkal derűsebben térhetünk vissza a hétköznapokba.
Szeretettel: Judit
Endrei Judit többi írását ide kattintva tudja elolvasni.
