Talán meglepő lesz, amiről ma mesélek. Mert most nem emberi történet következik, hanem egy madárról, a varjúról írok. Aki falun volt gyerek, emlékezhet, hogy kint a határban a szántóföldön rengeteg varjú röpködött, főleg így télvíz idején. Az én gyermeki fejemben ez igen érdekesen rögzült. Elsős voltam, és a tanító néni feltette a kérdést: no, gyerekek, mit csinálnak ilyenkor a varjak kint a határban? És a kis Juditka majd kiesett a padból, hogy ő válaszolhasson: gyűléseznek! Talán most a kedves Olvasó is elmosolyodik, mert sejti, hogy ennek a kisgyereknek az anyukája vagy apukája a valóságban sokat járt gyűlésre.
No de azt ígértem, a varjakról mesélek. Valljuk be őszintén, nem tartozik a legszebb, legbarátságosabb madarak közé. De minél többet nézegettem őket a gyaloglásaim során, egyre kíváncsibbá váltam, miféle jószág ez. Nos, megtudtam, hogy nagyon is különleges lény. Kiemelkedően intelligens, sokkal okosabb, mint azt gondolnánk. Például képesek halat fogni. Debrecenben le is videózták, ahogy kenyérrel horgászik, egy franciaországi vidámparkban pedig képzett varjak gyűjtik a szemetet. És bizony az is előfordul, hogy más állattól lopnak élelmet, akár a fészkéből is. Amikor pedig azt látjuk, hogy repülés közben elejtenek egy szem diót, ne gondoljuk, hogy ügyetlenek. Egyszerűen csak így tudják megtörni a kemény héjat.
Sőt, Japánban például megfigyelték, hogy varjak diót tesznek az utakra, hogy az autók összetörjék a héját. És még azt is megvárják, amíg a jelzőlámpa megváltozik, hogy biztonságosan összeszedhessék a felbontott diót. Talán a legmeglepőbb, hogy a csimpánzokhoz hasonlóan botokkal vagy más növényi anyagokkal halásznak ki rovarokat a hasadékokból. Ha tovább kutakodnék, valószínűleg még sok mindent találnék róluk.
De inkább azzal fejezem be, ami eszembe jutott e környezetünkben élő, nem túlságosan kedvelt madárról. Ugye önnel is előfordult már, hogy találkozott valakivel, aki először nem tett túl jó benyomást, akár a külleme, akár az első megszólalása miatt? Aztán eltöltött vele némi időt, és szép lassan változott a kép. Elfogadta, sőt akár meg is kedvelte az illetőt. Lám, érdemes időt szánnunk, nemcsak a varjakra, de az emberekre is!
Szeretettel: Judit
Endrei Judit többi írását ide kattintva tudja elolvasni.
