A cukorbetegségnek alapvetően két típusát ismerjük. Az egyes típus általában gyermek- vagy fiatalkorban, hirtelen lép fel, autoimmun eredetű. Ilyenkor a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjei elpusztulnak, így a betegnek egész életében inzulinpótló kezelésre van szüksége. Az életmódját is át kell alakítania, diétáznia, mozognia kell, hogy kivédje a súlyos szövődményeket. Általában jellegzetes tünetek hívják fel rá a figyelmet, például az acetonos lehelet, a nehezen gyógyuló sebek, vagy az, hogy a beteg sokat iszik, rengeteget jár vécére, és fogyni kezd.
A kettes típusú diabétesz korábban inkább a felnőttek, idősebbek problémája volt, de egyre gyakrabban látni elhízott gyermekeknél is – különösen kamaszoknál, akiknél a mozgásszegény életmód romboló hatását a serdülőkori hormonális átalakulások is fokozzák. Ebben az esetben az életmóddal összefüggő kórképről van szó, amelynek során a sejtek inzulinérzékenysége csökken, a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjei pedig egy idő után kimerülnek. A kettes típusú cukorbetegség sokszor az inzulinrezisztencia talaján alakul ki, és sokáig tünetmentes maradhat, miközben károsítja az ereket és az egész szervezetet. Gyógyszerrel, az életmód átalakításával és szükség esetén inzulinpótlással kezelik.
Véletlenül derül ki
„Van azonban ennek a betegségnek egy olyan típusa is, amely elsősorban a gyerekeknél és a 25 év alatti fiataloknál jelentkezik, és a legtöbbször tünetmentes. Sokszor csak jószerivel véletlenül derül rá fény, és előfordul, hogy ekkor is 2-es típusú cukorbetegségként diagnosztizálják – mondja dr. Tóth-Heyn Péter, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika igazgatóhelyettese. – Ez az úgynevezett hármas típusú diabétesz, más néven MODY (az angol Maturity Onset Diabetes of the Young kifejezés rövidítése, amely azt jelenti: fiatalkorban jelentkező felnőttkori cukorbetegség). A gyermekkori esetek 2-3 százalékát teszi ki.”
Dr. Tóth-Heyn Péter szerint a hármas típusú diabétesz azért maradhat rejtve, mert nem igazán vannak tünetei, és általában kisebb mértékben emeli meg a vércukorszintet, mint a betegség 1-es és 2-es típusa. Nem társul elhízással, a legtöbbször a szövődményektől sem kell tartani. Sokszor csak egy lázas betegség miatti, vagy egy kisebb műtét előtti laborvizsgálat mutatja ki, hogy a gyermek vércukoregyensúlya felborult. Mivel nem jár teljes inzulinhiánnyal, inzulinpótlásra sincs szükség, sőt legtöbbször a 2-es típusú cukorbetegség kezelésére alkalmazott gyógyszereket is felesleges szednie a betegnek – ezért nem jó, ha az állapotát a 2-es típusú esetekhez sorolják. Az egészséges táplálkozás és a mozgás természetesen ilyenkor sem káros, sőt erre minden helyzetben érdemes odafigyelni.
A családot is vizsgálni kell
A lánygyermekeknél a későbbi várandósság szempontjából is lényeges tudni az állapotról. „A gyermekvárás kilenc hónapja alatt ugyanis változik a szervezet inzulin-érzékenysége. Egy korábban fennálló, de panaszmentes MODY esetén is felborulhat az egyensúly, és akár inzulinpótlást igénylő terhességi cukorbetegség is felléphet” – hívja fel a figyelmet a kockázatokra dr. Tóth-Heyn Péter.
Mivel a kórkép genetikai eredetű, ha egy gyereknél fény derül a cukorbetegség e típusára, az egész családot érdemes megvizsgálni. Sok esetben kiderül ugyanis, hogy a vércukoregyensúly eltérése valamelyik szülőnél, esetleg testvérnél is fennáll, a probléma ugyanis legtöbbször több generációt érint.
Mi okozhatja?
„A világszerte aluldiagnosztizált kórkép hátterében az öröklődés áll – magyarázza dr. Tóth-Heyn Péter. – Az esetek mintegy hetven százalékában az úgynevezett glukokináz enzim, más néven GCK működészavara felelős a kialakulásáért. Ha ez az ok, akkor egy kifejezetten enyhe betegséggel állunk szemben, ahol az inzulintermelés csökkenése ellenére sem szükséges a gyógyszeres kezelés, a hormon pótlása, sem pedig a diéta. A legtöbb esetben a szövődmények kialakulásának kockázata sem nő.”
Felmerül a kérdés: ha ennyire enyhe problémáról van szó, akkor miért fontos egyáltalán orvoshoz fordulni vele, miért kell a pontos diagnózis? Szakértőnk szerint azért, mert a MODY eseteinek harminc százalékát más génmutációk okozzák, amelyek egy későbbi életkorban súlyosabb, típusos diabéteszes tünetekhez is vezethetnek. Ilyenkor pedig már szükség lehet az életmód átalakítására, gyógyszeres vagy akár inzulinkezelésre is, hogy a súlyos szövődmények – például egyes szív- és érrendszeri problémák – elkerülhetők legyenek. Épp ezért, ha valakinél a labor a vércukorháztartás eltérését mutatja ki, mindenképp forduljon diabetológus szakorvoshoz akkor is, ha nincsenek tünetei. A nyomon követés, a rendszeres orvosi kontroll akkor is fontos, ha a probléma nem igényel kezelést. Ismert és rendszeresen ellenőrzött MODY esetén ugyanis hamarabb lehet reagálni arra, ha a helyzet súlyosbodni kezd.
Fotó: Gettyimages
