Az iskolaundor nem lógás
Annak, hogy a gyerek nem szívesen megy óvodába, iskolába, sokféle oka lehet – ám biztosak lehetünk benne, hogy nem egyszerű lustaságról van szó. Érdemes utánajárni, nem éri-e bántás, csúfolódás, és ha ilyesmiről van szó, az intézményt is bevonva határozottan fel kell lépni ellene.
A teljesítménykényszer is okozhat olyan szorongást, ami miatt a gyerek pszichoszomatikus tünetekkel, például hasfájással, hányingerrel reagál a reggeli kezdésre. Sok beszélgetéssel, óvatos, puhatolódzó kérdésekkel kezdjük az okok kiderítését, ha pedig fény derül rájuk, szükség esetén kérjünk segítséget, például pszichológustól. Amennyiben végképp nincs más megoldás, lehet, hogy az intézményváltáson is el kell gondolkodnunk.
Aludja ki magát!
Ahogy nő a gyerek, úgy sokasodnak a konfliktusok az alvás körül: annyi érdekes dolog van a világban, az interneten, ami miatt egyre későbbre tolná a lefekvést. Mégis érdemes következetesen betartani az esti villanyoltást, mert a kialvatlanság nem csak az iskolai teljesítményre van hatással. Fáradtan mi, felnőttek is ingerlékenyebbek, szorongóbbak vagyunk, a gyerekeknek pedig a miénknél nagyobb az alvásigénye. A reggelit sem érdemes kihagyni, hiszen megfelelő „üzemanyag” nélkül nehezebben indul a nap.

Fényre és D-vitaminra van szükségünk
A fagyos, havas, jeges időjárás miatt iskola- és óvodaidőben is ritkábban viszik ki a gyerekeket a szabadba játszani, pedig a tél végi, fényhiány miatti lehangoltságnak a friss levegő a legjobb gyógyszere. Ha csak lehet, legyünk kint a szabadban, menjünk játszótérre, a hétvégén kirándulni, korcsolyázni, ha a hóhelyzet engedi, szánkózni. Ne feledkezzünk meg a D-vitamin pótlásáról sem, ami ősztől tavaszig kötelező.
Miért betegszik meg olyan gyakran?
A közösségbe kerülő gyermekek immunrendszere még kialakulóban van, így nem csoda, ha a kicsik gyakran elkapják a közöttük keringő vírusokat. A zárt helyen tartózkodás szintén kedvez a kórokozók terjedésének. Bár a gyakori betegség riasztó lehet, és a dolgozó szülőknek különösen komoly nehézségeket okoz, a szakértők szerint évi 8-12 ilyen fertőzés az első közösségi években teljesen normális.
Egy betegség akár 10-14 napig is tarthat.
Az évnek ebben a szakaszában a szervezet vitaminraktárai kiürülőben vannak, így a megelőzés szempontjából hasznos lehet, ha az egész család minél változatosabban, vitamindúsabban táplálkozik. Szükség esetén bevethetők olyan hasznos hatóanyagok, például homoktövis-kivonatot vagy béta-glükánt tartalmazó étrend-kiegészítők is, amelyek célja, hogy extra erőforrással segítsék a védekezőrendszer működését.
Ez is érdekelhet
Fotó: Adobe Stock


