Lélek

Soha ne mondd ezt az unokádnak: egy cseh pszichológus szerint depresszióhoz is vezethet

Sok nagyszülő aggódva figyeli unokája fejlődését, de kevesen tudják, hogy néhány ártatlan megjegyzés a külsejére akár hosszú távú lelki sérüléseket is okozhat.
Egy nagymama és az unokája nevetnek

Sok nagyszülő szeretettel, mégis aggódva figyeli unokája fejlődését: legyen szó egészségről, tanulásról vagy akár a megjelenésről. Azt azonban kevesen tudják, hogy egy ártatlannak szánt megjegyzés milyen mély nyomot hagyhat a gyerekek lelkében – írja a Vlasta.

Szakértők szerint bizonyos mondatok hosszú távon depresszióhoz is vezethetnek.

Már kicsi korban számít, mit mondasz

A kutatások szerint a gyerekek már 2 éves korukban elkezdik felismerni önmagukat, 4 éves korukra pedig képesek megítélni a saját testüket is. Folyton igyelik, mit mondanak róluk a felnőttek.

Különösen a lányok érzékenyek erre, hiszen a társadalmi elvárások gyakran azt sugallják, hogy egy nő értéke a külsejében rejlik. Ez a nyomás már egészen fiatal korban jelen van.

Egy nagymama főz az unokáival
A közös főzés nagyon jó program és lehet az étel kifejezetten egészséges Forrás Adobe Stock

Kamaszként a gyerekek még inkább sérülékenyebbek. Az ugrató vagy szarkasztikus megjegyzések – még ha viccnek szánod is – mélyen beépülhetnek az önképükbe. Ennek következménye lehet pedig:

  • szorongás
  • alacsony önértékelés
  • étkezési zavarok
  • függőségek kialakulása

A gúnyos mondatok hosszú távon azt az érzést erősíthetik a fiatalokban, hogy nem elég jók.

Az 5 perces szabály, amit érdemes betartani

Szakértők egy egyszerű irányelvet javasolnak: csak olyan megjegyzést tegyél valaki külsejére, amit az illető azonnal meg tud változtatni.

Például:

  • Kigombolódott az inged
  • Van valami a fogadon

Bármi más nemcsak nagyon bántó, de teljesen felesleges is.

„Néha még az első pillantásra egészségesnek tűnő dolgoknak is lehetnek súlyos gyökerei máshol. Például, ha az unokád lefogyott, ami számodra helyesnek tűnik, ám az súlyos szorongásból is eredhet” – mondta Eliska Antosova cseh pszichológus.

„Az érzéketlen megjegyzések elronthatják az egészséget”

„Amikor egy apa szóvá teszi, hogy a gyermeke kicsit meghízott, akkor a fiatal elkezdhet kerülni bizonyos ételeket, ami végül étkezési zavarhoz vezethet. A súlymegjegyzések okozta stressz még túlevéshez is vezethet” – tett hozzá.

Fontos tehát különbséget tenni a megjelenés és az egészség között. Bár a túlsúly valóban lehet egészségügyi kockázat, azonban a testsúly önmagában nem ad teljes képet valaki állapotáról.

Inkább valahogy így: támogatás kritika helyett

Sokkal hatékonyabb, ha a külső helyett a szokásokra és az élményekre fókuszálunk:

  • menjetek együtt sétálni vagy kirándulni
  • beszélgessetek arról, mit és hogyan éltek meg
  • főzzetek közösen valami egészségeset

Még többet olvasnál a lélek sötét bugyrairól? Ez is érdekelhet!

Mit mond, ha mégis aggódsz?

Ha úgy érzed, muszáj szóba hozni a témát, akkor a titok az empátia. Ne ítélkezz, inkább csak tegyél fel kérdéseket. Például: „Észrevettem, hogy mostanában sokat tanulsz, és kevesebbet mozogsz. Mi változott? Hogy vagy?”

Egy ilyen megközelítés nem támadó, hanem támogató.

A nagyszülők szerepe ráadásul kulcsfontosságú: nagymama és nagypapa a biztonság és a teljes elfogadás szimbóluma minden gyerek életében. Épp ezért különösen fontos, hogy mit és hogyan mondanak. Egy bántó megjegyzés tőlük sokkal mélyebben érintheti az unokát.

„Rosszul érezzük magunkat, ha az unokáink elkezdenek hízi”

„De őszintén, milyen gyakran jutalmazzuk őket édességgel? Fagylalttal, süteményekkel, cukorkákkal és limonádéval? Pedig ma már világosan tudjuk, hogy a cukor az egyik legfontosabb tényező a túlsúly kialakulásában. Keressük a saját felelősségünket is” – figyelmeztet Eliska Antosova.

Ajánlott videó